Akár egy mese. Zaklatott történet egy család széteséséről, majd pusztulásáról. Mint a Buddenbrook-ház vagy a Dallas: emitt a polgári tradíció, amott az olaj az isten. Szenvtelen fogalmak, élettelen anyag, nincs esély ellenük.
Euripidész hősei azonban gigászokkal társalognak, akik haragszanak, szeretnek és olykor meg is tudnak bocsátani. Euripidész istenei bölcsek. Bölcsek, mert övék az Idő. Szereplői pedig isteni bölcsességre vágynak és az elmúlással pörölnek. Mert rettenetes konoksággal remélik, hogy megtudják, mi a jó és mi a rossz. És akkor nem lesz bosszú, mert nem lesz áldozat és nem lesz bűnhődés sem, mert nem követjük el a bűnt. Micsoda dialógus! Milyen jó annak, aki ilyesmikkel foglalkozik! Milyen jó nekünk...
A(z) Szigligeti Színház előadása
Hozzászólások