Szakolczayék a hűvösvölgyi nyaralójukban tartózkodnak. Pesti lakásuk üresen áll, kivéve szerdán, amikor Terka rendszeresen bejön a városba "elsőrangú flörtöt űzni" szeretőjével, Laboda Péterrel. A mostani szerda azonban csütörtököt mond, mivel Szakolczay két hónapra nyaralni viszi feleségét Európába. Terkának nincs ideje lemondani a szokásos randevút, férje betoppan, Labodát a szekrénybe rejti. Hogy mi lesz a szekrénybezárt szerető sorsa? Lehetséges-e, hogy mire legközelebb kinyitják a szekrényt, a bódító naftalinszagból egy lány lépjen elő? - Az üresen hagyott lakásban pezseg az élet.
FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu______________ Trill Zsolt kissé ütõdött kamaszként ismerkedik a "libák", azaz a tündéri hölgykoszorú bájaival, legkisebb moccanása is könyvtárnyi elemzést érdemelne, egybõl a reneszánsz életöröm kacagtatóan pezsgõ forgatagába csöppenünk. Hirtelen Orff Carminájának súlyos hangtömbjei zuhannak ránk, haláltáncba rémül a színes tömeg: Pestis! A dermesztõ közjátékot az úri népek vidékre menekülése követi, sorra elevenednek meg a részben ismert történetek. A mondatokat zenei frázisok kísérik, gesztusnyelv kommentálja, a pantomim, a tánc, a mimika teljes eszköztára fokozza a komikum áradását. Itt mindenki gyönyörûen artikulál, anélkül, hogy jottányit is engedne a könnyed természetességbõl, itt mindenki úgy mozog, mintha artista, táncos és kaszkadõr lenne egy személyben, a rendkívül összetett színpadi történések tökéletes szinkronitásban játszódnak. Folyvást új mozzanatokat felfedezõ, lankadatlan figyelmünket, ötödször látva is szakadatlan izgalomban tartja a spektákulum briliáns összetettsége. Varga József a kedvenc sólymát sültként, az asszonyát pedig tévedésbõl felszolgáló két jámbor szegényember portréja mellett, több nõszemély ágyában is talál bõséges vigaszt. Az elragadóan pipiskedõ butuskát, Béres Ildikó-t Gábriel arkangyal képviseletében buja faunként röpíti az élvezetek mennyországába, "vízen és gyökereken" élõ remetéjét viszont végkimerülésbe hajszolja a sûrû arab éjszakákat idézõ Szûcs Nelly kislányosan gátlástalan mohósága. Rácz József és Kristán Attila stroboszkóp-lábú kettõse, tucatnyi alakváltozatban, diszkrét be- és kiszólásokkal fûszerezi a cselekményt, melyhez a társulat éppen szabad tagjai lüktetõen eleven hátteret biztosítanak. De jut fõszerep mindenkinek: a sugárzó szuggesztivitású Orosz Melinda gyönyörre vágyó bakfisa szerez élveteg perceket, Vass Magdolna az állhatatos szerelem halált is vállaló tragikumát és a fájdalmas lemondás katartikus szépségét állítja elénk. Elmosódik a határ a kis- és nagy szerepek és szereplõk között, a nagy egészben mindenki a tehetség és a kimûvelt képességek maximumán munkálkodik, így hozva létre az együttjátszás varázsos optimumát. Szûcs Nelly egyetlen mondatba fél felvonásnyit sûrít, /"nagyon hideg volt..."/, Tessa figuráját pedig, szinte kizárólag, hangtalanul is mindent elmondó arcjátékkal építi fel. Tóth László gyóntatópapként, zené- re!, valóságos taichi-karate performanszot mutat be a szentté dicsõülõ Trill Zsolt gonosz emberével, akinek ez vagy harmadik szédületes megtestesülése az est folyamán. Hiszen láttuk õt teherbe ejtett "nagybeteg" bíróként, kinek áldott méhében egy egész kuruzslócsapat tûnik el, aztán komor daliaként, fennkölt virgonc ficsúrként meg kéjes szerelmi láz- ban, - végül a kacsavadászat nagymonológjában, amelynek betetõzéseként kedves vadászkutyáját is eljátszotta. Mit játszotta!...: totális átlényegüléssel ÉLTE az állat- és ember-világ bocacció-i példányait... Aki kíváncsi, milyen is a korszerû színházi totalitás, amely nem bújik a hamis elvontság csalfa ködébe, de népszínház és csúcs-színház egyszerre, az éltetõ humor és a sodró lendület lenyûgözõ egysége, az jöjjön el egy kicsit a mindennapok pestisébõl az újjászületés derûs életörömébe!
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások