Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Mágnás Miska

operett, 2 felvonás, magyar, 2012.

+ 3 kép

+ 7 kép

Értékelés:

13 szavazatból

Szerinted?

15 hozzászólás

Cintányéros cudar világgal zárul az évad, hiszen operett-bemutatóként színre kerül Szirmai Albert és Gábor Andor örökzöldjeivel a Mágnás Miska, mely még soha nem szerepelt a Dóm téren. Miska, a talpraesett lovászfiú, a "vazsmegyei gyerek" pillanatok alatt, a szemünk láttára válik előkelő arisztokratává. Tenyeres-talpas párjából, Marcsából is estélyis "flancos" dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba. A mulatságos történet igazi jutalomjátékot jelent majd a minden bizonnyal parádés szereposztásnak.

Alföldi Róbert, a Mágnás Miska rendezőjének nevéhez fűződik a Szegedi Szabadtéri Játékok egyik korábbi nagy operett sikere, amellyel a fesztivál új alapokra helyezte az operettjátszást. Ismét egy igényesen kivitelezett, ugyanakkor szórakoztató, ironikus kikacsintásoktól sem mentes előadásra lehet számítani, nem kisebb nevekkel a színpadon, mint Stohl András, Molnár Piroska, László Zsolt, Znamenák István, Rácz Rita, Haja Zsolt, Náray Erika, Radnay Csilla és Szatory Dávid. Az előadás díszletét Menczel Róbert tervezi, jelmezeit Füzér Anni álmodja meg.

A(z) Szegedi Szabadtéri Játékok - Dóm tér előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2012. augusztus 18., Szegedi Szabadtéri Játékok - Dóm tér

Stáblista

Szereplők

Molnár Piroska

Özvegy Korláthné (a nagymama)

Hirtling István

Korláth gróf

Náray Erika

Korláth Lotti grófnő (a felesége)

Rácz Rita

Rolla grófnő (a leányuk)

László Zsolt

Técsei Tixi gróf

Znamenák István

Récsei Mixi gróf

Haja Zsolt

Baracs István

Radnay Csilla

Marcsa (mosogatóleány)

Stohl András

Miska (lovászgyerek)

Szatory Dávid

Leopold (inas)

Alkotók

szerző: Szirmai Albert
versek: Gábor Andor
szövegíró: Bakonyi Károly
átdolgozta: Békeffy István Kaszó Elek
karmester: Silló István
rendező: Alföldi Róbert
díszlettervező: Menczel Róbert
jelmeztervező: Füzér Anni
koreográfus: Kovács Gerzson Péter
dramaturg: Vörös Róbert
karigazgató: Kovács Kornélia
zenei rendező: Kéringer László
zenei vezető: Silló István
zenei munkatárs: Komlósi Zsuzsa Termes Rita Rákai András
ügyelő: Kabai Márta Stefanik Sándor
súgó: Sütő Anikó

Hozzászólások

1/10

offtopic

umma 2012 aug. 31. - 22:58:09 1/10 Előzmény csavardi

Nos, mivel olyan „újnáci” nézeteket vallok, amirõl a Biblia ír – gondoltam, kifejtem, mire gondolt az „újnáci” Teremtõ, amikor kétnemûvé teremtette az embert; mire gondolt az „újnáci” Jézus Krisztus, a Teremtõ Isten Fia, és mit írt az „újnáci” Újszövetségben az „újnáci” Pál apostol.
Természetesen sokat elárul valakirõl, hogy a Biblia értékrendjét a tõle telhetõ legnagyobb sértéssel köpi le; annyira felháborítja a nemiség, hogy csak azzal tudja megtorolni, hogy a férfi és nõ különbsége „újnáci” találmány…
Ennyi bevezetõ után a tárgyra térek: A Biblia azt mondja - atyámfiai, legyetek férfiak, legyetek erõsek. A férfi tehát azt jelenti – erõs. Az erõ mibenlétét nehéz meghatározni; Pál apostol nyilván nem erõgépes edzésre buzdította a tanítványokat, hanem lelkierõre: helytállásra, kitartásra, a szellemi ellenfelekkel való küzdelemre, nagylelkûségre, magabiztos nyugalomra. Ezt az erõt a férfi belülrõl, önmagából (pontosabban Istenbõl) meríti és nem a külvilágban talál rá. Aki a külvilágban keresi az ereje forrását, az gyönge.
Az igének van egy érdekessége – felszólító módban van, tehát a jelenben ez az állapot még nem valóság; a férfias erõre, az erõs férfiasságra törekedjenek az atyafiak, mert még nem azok.
Tehát a férfi, mint jelen idejû kijelentés, még nem erõs. A feladata az, hogy erõssé váljon, a nõ feladata pedig az, hogy segítse a férfit, hogy erõssé váljon. Ha nem segíti, akkor nincs a helyén, és akkor a szerepe romboló és pusztító. Ha pedig a nõ romboló, akkor a férfi sem tud megerõsödni.
Isten azért teremtette az embert, hogy erõs legyen; erõssé akkor tud válni, ha ebben a férfi és a nõ együttmûködik.
József Attila ezt úgy fogalmazta meg - Én mondom, még nem nagy az ember, de képzeli, hát szertelen; kísérje két szülõje szemmel, a szellem és a szerelem.
Itt a nagy helyére be lehet helyettesíteni az erõset - Én mondom, még nem erõs az ember, de képzeli, hát szertelen; kísérje két szülõje szemmel, a szellem és a szerelem.
Épp ez a kettõ: a szellem (Isten) és a szerelem (a nemiség) az, ami segítheti az embert erõssé válni.
Ha ezt a két lehetõséget nem használja ki, gyenge marad.
A világnak az a baja, hogy az ember gyenge - és épp a z Alföldi által sugallt világkép és felállás az, ami lehetetlenné teszi, hogy megerõsödjön.

Miért is? Nézzük csak: ennek a darabnak az egyetlen hangsúlyos szereplõje a nagymama volt, õrá épült a többi szereplõ. A színen tehát egyetlen erõs ember van – a nagymama.
Ezzel nem pusztán az a probléma, hogy Alföldi nõre koncentrál. Csak nyugodtan. A probléma az, hogy a nagymama volt a leginkább pozitív személynek bemutatva – noha a viselkedése alapján nyilvánvaló, hogy egész életében roncsoló, pusztító hatással volt a férfiakra: elmondja, hogy minden egyes férfit, akivel dolga akadt, kihasznált, csúnyán átvert (és százas csomagokban fogyasztotta a férfiakat); a fiát megveti, de nem jut eszébe, hogy pont õ felelõs a neveléséért. Kit érdekel az ifjabb Korláthy, amikor új hús van a láthatáron?
Amikor épp nem a nagymama intézkedik, akkor intézkedik Marcsa vagy Rolla. A férfiak csak ügyetlenül asszisztálnak, de nem képesek önállóan elintézni semmit sem.

A darab eredeti mondanivalója épp az lett volna, hogy azok a férfiak, akik a lelkierõ forrására önmagukban lelnek rá, a saját erejükre, eszükre, ügyességükre támaszkodnak, és nem a külvilág istápolására, az úri társaságra, a formaságokra, a „kiválasztottak, beavatott felsõbbrendûek körére” - legyõzik és megleckéztetik a külvilágban bízó puhányakat. Hasonlóan ahhoz, amikor a Tizedes és a többiekben a saját önerejére, autonóm emberségére támaszkodó tizedes a legvadabb körülmények között is megállja a helyét, nem esik kétségbe, sõt másokat is képes megmenteni a pusztulástól – míg közben az úriember százados, aki hozzászokott ahhoz, hogy õt a származása, a kapcsolatai emelik az „elit” körébe, nem tud mást tenni, mint ülni a fenekén és kétségbeesetten sírni.
Ezt a belsõ lelkierejére támaszkodó figurát Alföldi olyan mértékben képtelen elképzelni, hogy ha szembetalálja magát vele, akkor átírja – az õ interpretálásában MINDEN férfi a nõk függeléke.
Az eredeti sztori szerint teljesen természetes, hogy Baracsba és Miskába beleszeretnek a nõk, hiszen a nõket mindig is a férfierõ, vagy legalábbis annak ígérete vonzza; de Alföldi darabjában egyszerûen érthetetlen, hogy Rolla és Marcsa mit akar a két rakás szerencsétlenségtõl.
Ha Alföldi, férfi létére mostanáig, negyvenix éves koráig nem értette meg, vagy nem akarta megérteni azt, hogy a férfi fogalma jórészt errõl a belsõ lelkierõrõl szól, akkor ez azt jelenti, hogy õ egészen idáig a külvilág erejébõl élt. Az õ ereje abból táplálkozik, hogy van egy „úri társaság”, egy „felsõbbrendûek köre”, amelyik õt a támogatásáról biztosította; és amíg ez a társaság õt támogatja, addig biztos, hogy amit csinál, az jó.
Az a vicc, hogy ezzel egyidejûleg nagyon sokan épp azzal látják biztosítva a maguk számára az „elithez”, a „magasabbrendûek társaságához” való tartozásukat, hogy támogatják a társaság által támogatott mûvészeket, például éppen Alföldit.
Ez tehát annak a jellegzetes esete, amikor a kígyó a saját farkába harap: Alföldi azért biztos az „elithez” való tartozásában, mert az „elit” támogatja; az „elit” tagjai pedig azért biztosak az „elithez” való tartozásukban, mert olyan „elit” mûvészeket támogatnak, mint Alföldi.

Ez az állapot pontosan az, amin a Mágnás Miska gúnyolódik. És ezt Alföldi soha nem fogja tudni megérteni. És talán az „elit” többi tagja sem.

Válasz

1/10

offtopic

:) Nagyon örülök, hogy ennyire fontosnak tartod a személyemet, lámlám, fontosabb vagyok ebben a topicban, mint Roberta :) Neki nem szenteltél egyetlen gondolattöredéket sem, az elméd összes energiáját rám pazarolod :) Ahelyett, hogy megvédenéd tõlem, az újnácitól :) és leírnád, mennyire mûvészi a koncepciója, csakis velem törõdsz. :)
Nem láttad az elõadást, mégis biztos vagy benne, hogy csakis jó lehetett, hiszen nekem nem tetszett - ez elég bizonyíték rá! Tudod, így érvelnek a zsenik! :)
Nem láttad a darabot, utána se néztél, mégis fontosnak tartottad, hogy ide irkálj... Mégis miért? Értem, hogy értem! Azt elég világosan leírtad, hogy maga a darab nem érdekel. Így aztán csak rólam írsz, ez is elég téma a számodra :) Csak nekem jut az energiád, épülök is belõle, tudod, mivel újnáciként gondolatvámpír is vagyok, elszívom mások agyát :) A te agyad is veszélyben van ám :) Vigyázz, mert még idõ elõtt elérhet a demencia, kérlek, légy óvatos, nézd meg, kivel töltöd az idõdet :) Egy újnácival?? :) Ehhhh, megintelek! Kérlek szépen, inkább olyan okos és izgalmasan vonzó emberek társaságát keresd, mint Roberta!

Alföldi Roberta szééép,
Alföldi Roberta jóóóóó,
Alföldi Roberta nagyon aranyooos.

Alföldi Roberta gyönyörû fehér bõrrel rendelkezik,
És olyan mély a szeme,
Annyira barátságos az arca,
Sõt, vonzó a teste,
Nemis tudom mit mondjak,
Azthiszem olyan mint egy bocii,
Mint egy gyönyörû, simogatnivaló bocii,
Igen, azt hiszem ez a legpontosabb, igen,
Olyan mint egy gyönyörû bocíí!

Bocíí, bocíí, tarkaa,
Háde’ sefüle se farkaa!

Válasz

Ezt valami terápiaként neked felírta az orvos, hogy naponta 500 sort kell be kell írni a fórumba és abban minimum 300-szor le kell írni hogy Roberta? Természetesen számtalan alkalommal láttam már Alföldi munkáit, speciel a nyári szabadtéris operett nem az én mûfajom, de akkor biztosan nem lehetett rossz , ha az ilyeneket mint te , kiakasztott.
Erre az elsõ sorra kár volt ennyit ráköltened, ebbõl 4 új(náci)szinház jegy kitelt volna,ott majd láthatsz "igazi férfiakat".

Válasz

3/10

Nem véletlenek ezek a hosszú, néha személyeskedõ hozzászólások: a rendezõ személye vált ki sokszor indulatokat, ellenszenvet a munkájával. Alföldi kitünõ szinész volt, több klasszikus darabban pl:Csehov müveiben---maradandót
alkotott.Külföldön is letette ilyen-olyan védjegyét.A heti hetes ""sztársága"" után az akkori miniszter -nevét
talán ismerik, ha nem akkor sem történt semmi: Hiller--kinevezte a Nemzeti szinház élére, azóta ""pinceszinház""
jelleggel vezeti zsákutcába a nemzet elsõ szinházát.Szegeden ezt az metódust folytatta.

Válasz

1/10

offtopic

Nézd, van számodra egy jó tanácsom. Ha meg akarod védeni Alföldit, akkor szedd össze az érveidet az elõadással(!) kapcsolatban és azokat írd le - mert amíg velem foglalkozol meg sasjózsizol :) - abból csak az derül ki, hogy a produkciót nem tudod mivel védeni, tehát a produkció védhetetlen. És engem akárhogy is józsizol :), én nem sértõdök meg, Roberta viszont ettõl egy fikarcnyit sem fog jobb rendezõnek tûnni, sõt :) Csak akkor vagy vitaképes, ha érveket tudsz felsorakoztatni a mûvészi koncepcióval kapcsolatban. Ha nem tudsz, akkor nem mondasz semmit. Ez jó tanács, érdemes megfogadni. Tényleg kíváncsi lennék, hogy mit akart Roberta közölni, szóval írd csak le bátran, hadd tanuljak belõle.
Még egyszer megismétlem, bár már leírtam - nem voltak elõítéleteim, ha lettek volna, el sem mentem volna egy Alföldi-darabra, pláne úgy nem, hogy ez sok pénzbe került. Ha elõítéleteim lettek volna, hülye lettem volna az elsõ sorba jegyet venni. Tehát utólag, a darab megtekintése után nem az elõítéleteim, hanem a tapasztalatom mondatja velem azt, hogy A. tehetségtelen rendezõ, rossz elõadást csinál - mondjuk Eszenyi Enikõhöz képest.
Ha te a produkcióban felfedeztél egy erõs mûvészi üzenetet, akkor ki a farbával, írd le bátran, igazán kíváncsi vagyok rá, hogy legalább utólag megtudjam, mi volt az.

Válasz

1/10

offtopic

umma 2012 aug. 24. - 23:32:35 1/10 Előzmény umma

Sajnálom, hogy ingerülten válaszoltam. Meg kéne tanulnom azt a szabályt, hogy ha valami felbosszant, akkor egy napig várjak a válasszal - de egyelõre nem alkalmazom ezt.
És ez az elõadás tényleg nagyon felbosszantott. Rosszul esett, hogy noha én bizalmat szavaztam Alföldinek (a Tragédián kívül, amin elaludtam, még nem láttam rendezését, és nem akartam felülni annak, amit mások mondanak róla) - de elõadás alatt úgy éreztem, hogy engem, mint nézõt megsért és hülyének néz azzal, hogy egy ennyire igénytelen produkciót hozott össze. A színház sokkal intenzívebb élmény, mint a mozi (pláne ha az elsõ sorból nézem) - ami a színpadon történik, annak inkább a hatása alá kerülök, mintha ugyanezt filmen látnám.
És persze az egész sokba is került. Nem õ fizetett azért, hogy végignézzem a mûsort, hanem fordítva. Szóval összességében nagyon rosszul esett, hogy nem tisztelte sem a nézõket, sem a nõket, sem a férfiakat. Úgy éreztem, hogy ez mindennek az elrontása, és nem tudtam elvonatkoztatni attól, hogy a józan értékrend gyalázása a részérõl szándékos (és nem véletlen ügyetlenség), hiszen eleve úgy indított, hogy ez a darab arról szól, milyen könnyû az embereket felültetni, becsapni, és valami hamisat igazi értékként eladni. Ez eddig oké. Csak végül úgy sült el, hogy maga az elõadás az a "szarszagú" hamisság (idézet a darabból, Miska említette a szarszagot) - amit nekünk értékként mutat fel, és várja a hatást, hogy ki fogadja el mindezt kifinomult mûvészetként. Hát én nem.

Válasz

1/10

offtopic

Hát gratulálok. Te is egyike vagy azon fórumozóknak, akik nem írnak önálló véleményt, de azt a szöveget se értik, amire reflektálnak. Elöljáróban – azon idegeskedsz, hogy A. Roberta nevével gúnyolódok? Tán nem olvastad el azt a szöveget, amit belinkeltél? Hm, talán túl hosszú volt? Ugyanis ott pont az van leírva, hogy Korláthy gróf neve egyértelmû poénkodás Károlyi Mihály nevével! Nem tûnt föl? Azon kívül, ha ott lettél volna az elõadáson, és figyeltél volna, akkor hallottad volna, mit mond Miska: "Vazs megyei gyerek vagyok! Vona!" Ez nem valaki nevével való gúnyolódás, hm? Tehát a darab eredetileg is gúnyolódott egy névvel, a rendezõ ehhez hozzátett még egy gúnyolódást – de az õ nevével ezt nem lehet megtenni, mert az õ neve szent és sérthetetlen, tán õ az Isten, vagy mi a fene? Ha nem, és a darab többszörösen is tartalmaz névvel való gúnyolódást, akkor gondold meg, mivel kelsz a védelmére, hogy ne légy nevetséges!
A másik kifogás: a rendezõ nemi irányultsága. Hát édesem, ha értetted volna a szöveget, amit leírtam, akkor felfogtad volna, hogy nem a nemi irányultságával van problémám, hanem hogy fingja nincs arról, mit jelent nõnek és férfinak lenni! Ez nem ugyanaz, vous le savez? Elég sok homoszexuális elõadómûvész van, akikrõl sose jutna eszembe, hogy nem képesek értelmezni a nõ és férfi fogalmát, vagy nem képesek azt TISZTELETBEN TARTANI! Freddy Mercuryról, Márkus Lászlóról, Mensáros Lászlóról sose jutna eszembe, hogy nem voltak elég férfiasak, vagy nem tartották tiszteletben a nõiességet – férfiasságot. De még Gobbi Hildáról sem, aki pontosan szerepelt a filmben, és épp úgy viselkedett, ahogy egy idõs hölgy viselkedne, holott az életben saját magát inkább férfinak határozta meg. De ha a magán életében férfiként viselkedett is, akkor is tudta, hogy LÉTEZIK két nem, vannak férfiak és vannak nõk! A. Roberta EZT NEM ÉRTI, és errõl nem akar tudni. Ezért írtam azt, hogy elõbb TANULJA MEG, aztán próbálkozzon az elõadómûvészettel!
Sõt - nem csupán nem érti, hanem minden eszközzel igyekszik pusztítani a nemiségre épülõ világot, az emberek elméjét, józan eszét, erkölcsi érzékét, tisztességét.
Elmesélek neked valamit, felteszem, még nem hallottál róla. Szókratész azt tanította, hogy Homérosz hazudik az Istenrõl, istenekrõl. Ezért a mûveit be kéne tiltani! Mert Homérosz gonosznak, romlottnak mutatja be õket, holott Isten vagy az istenek nem lehetnek gonoszak és romlottak, ez lehetetlen – és ezt logikusan be is bizonyította. Azt állította, hogy mivel Homérosz hazudik az istenek tulajdonságairól, ezért a mûvei csak arra jók, hogy megrontsa velük az embereket, mert az irodalom VETÍT, tudod, mint ahogy a barlangban ülõ emberek elé a tûz fényénél képeket vetítenek, és az emberek azt fogadják el valóságként, azokból a képekbõl tanulják meg azt, hogy milyen a világ. És ha hazug és romlott képeket vetítenek eléjük, tanította Szókratész, akkor az emberek meg fognak romlani, hiszen azt mondják – ha az istenek gonoszak, akkor én is nyugodtan lehetek gonosz!
Szókratészt emiatt a tanításáért perbe fogták, istenkáromlással vádolták (pont õt!) és kivégezték. De Szókratész nem félt meghalni, mert biztos volt benne, hogy a halál után megkapja a jutalmát. Mivel õ nem rontotta a többi embert, hanem tanította õket. Ahogyan Szókratész, úgy mindenki más is meg fogja kapni a maga jutalmát azért, amit az életében tett – akár jót tett, akár rosszat, akár építette, emelte, buzdította a többi embert, akár megrontotta – a maga tetteiért mindenkinek ki fog járni a fizetség.

A. Roberta úgy mutatja be a nemiséget, a két szerelmes párt, hogy a nõk olyan férfiakba szeretnek bele, akik kifejezetten gyûlölettel, ellenségesen, megvetõen közelednek a nõkhöz – ezekkel az érzésekkel nyilván A. Roberta is egyetért, hiszen õ maga ezért fekszik le férfiakkal, és nem nõkkel! Téged ez nem zavart? Miska ráadásul eltartatja magát Marcsával, cserébe ocsmány módon beszél vele és megveri. Ez a szerelem A. Roberta szerint? És szerinted? Csak szólok – a szerelem NEM EZ. Ha téged nem irritált a heteroszexuális szerelem ilyen ábrázolása, ha a magad számára nem kérted ki ezt a nõképet, akkor gratulálok a magánéletedhez és további sikereket kívánok hozzá!

Válasz

Egy kis segítség azoknak, akiknek nem sikerült felfogni, hogy mirõl és milyen eszközökkel szólt a darab: http://fidelio.hu/operett_musical/kritika/magnas_miska_meselnek_a_zold_disznok

A rendezõ nemi irányultságára és a nevével való ízléstelen szórakozásra kihegyezni egy "kritikát" nem elegáns, ellenben tapló.

Válasz

1/10

offtopic

umma 2012 aug. 22. - 23:35:37 1/10 Előzmény szivarovics

Húha. Hát elõször is - ha szerinted volt vastaps, akkor még nem hallottál vastapsot. Itt nem volt. Az emberek udvariasan tapsoltak a végén és kész, de senki nem kiabálta, hogy vissza-vissza, nem rikoltoztak, nem fütyültek stb. A tánckar maga is igyekezett besegíteni a tapsba, önmagukat tapsolták, meg rikkantgattak, csakhogy meglegyen az illúzió... Csak Stohl kapott nagyobb ovációt, lábdobogást - de szerintem az is leginkább az "újrakezdésének" szólt, és nem a darabban nyújtott teljesítményének.
Amikor pár éve a Marica grófnõt láttam, a közönség már a belépésekor viharosan megtapsolta Király Leventét, egy öreg és nagyon kövér szegedi színészt, aki abban a darabban viszonylag mellékszerepet játszott (az intézõt). Pedig még egy szót se szólt - a szabadtéri közönsége, úgy látszik, kicsit olyan, mint a barátok vagy drukkerek - hálás és biztat és támogat, felemel és bõségesen jutalmaz. Az emberek jókedvûek, mert nyár van és örülni akarnak, és tényleg az a céljuk, amit te is írtál - kikapcsolódni, a feszültséget kioldani, a gondokról elfelejtkezni.

Ha számodra ez a darab alkalmas volt erre, akkor az nagyon jó, és annak én is nagyon örülök. Én is tudom, hogy amikor feszült és szorongó állapotomban megnéztem egy vígjátékot, mennyire jó volt legalább arra a kis idõre felülemelkedni a szorongáson. Ha a film után vissza is tértek a nyomasztó gondolataim, akkor is tudtam, hogy legalább egy idõre képes voltam elengedni a problémát, és ez tényleg sokat számít.
Természetesen nem az a vígjáték fogja megoldani a gondjaimat, de akkor is kell, hogy legalább egy kis idõre képes legyek elfelejtkezni róla. Szóval a vígjáték és komédia nagyon is fontos és hasznos célt szolgál. Nyilván az, aki tele van feszültséggel, mindennek örül, ami megnevetteti - és ha rád ilyen jó hatást gyakorolt ez a darab, azt másnak nincs joga elvitatni.

Én most nem voltam feszült, nem voltam kiéhezve arra, hogy megnevettessenek - úgyhogy rám az elõadás csak dühítõen hatott. Talán sokkal többet vártam tõle, mint te, nekem most több kellett volna a nevetésnél.
Persze az is lehet, hogy még rosszabbul érintett volna a darab, ha eleve feszülten és idegesen kezdem nézni; ezt nehéz elõre kiszámítani.
Mindenesetre laza és nyugodt és jókedvû voltam a darab elõtt - de az elsõ felvonás végén úgy álltam fel, mint egy sértett fúria, tele voltam sértõdöttséggel, feszültséggel, dühvel, amiért ennyire igénytelen, otromba, buta és gonosz darabot kell néznem.

De természetesen mindenkinek szíve joga, hogy mitõl tud ellazulni, kikapcsolódni.
Ha neked ettõl az elõadástól sikerült, annak én is örülök - legalább voltak, akik nem érezték kidobott pénznek, elfecsérelt idõnek azt, amit a szabadtérire szántak.

Válasz

Érdekes az elõttem szólók kritikája !
Ha annyira rossz volt ez az elõadás, akkor miért volt vastaps, miért szórakozott nagyon jól 4 ezer ember a nézõtéren.
Szerintem egy igazán hangulatos, könnyed, vidám nyáresti darab volt! A színészek nagyon nagyot alakítottak fizikailag és hangilag is. Igazán jól szórakoztunk, annyit nevettünk, h a fejem megfájdult ---s ez kell egy szabadtérin, az ilyen elõadások feledtetik el a gondokat.
Nem bántam meg, sõt utólag örülök, hogy több száz kilométert utaztam , hogy megnézzem ezt az elõadást.

Igaz, nem vagyok hivatalosan kritikus, " csak" egy nézõ a négy ezerbõl.

Válasz

Összes hozzászólás