„Csak sodródunk a vad, nyílt óceánon, és nincs utunk semerre.”

Az a skót darab, melynek egy régi színházi babona szerint a címét sem lehet kiejteni, nehogy az alkotók maguk ellen ingereljék a Gonosz erőit, Shakespeare legrövidebb, egyben egyik legtalányosabb műve. A hatásos politikai krimi és pszicho-thriller teljes kelléktárát felvonultató dráma voltaképpen erkölcsi választásainkról, a bennünk élő szenvedélyek és morális tudatunk közti harcról, gyenge ellenállási kísérleteinkről és sorozatos elbukásainkról szól. A bűnnel való találkozást, a bűn elkövetésének különböző stációit ragadja meg. Macbethet a mese szerint három boszorkány ejti csapdába, és jelöli ki számára a végzet - minden emberre leselkedő - hármas útját: a hatalomvágy kísértését, a tett utáni lelkifurdalás terhét, a tehetetlenség vergődését, mely végül a teljes megsemmisüléshez vezet.
Shakespeare műve egy nagyon távoli, a legendák ködébe vesző középkorban játszódik, a jelen előadás ugyanakkor egy elképzelt, civilizáció utáni jövőbe tekint. Az előttünk álló „új középkor” poszt-apokaliptikus vízióját jeleníti meg, egy olyan világot, ahol a templomok és szakrális terek rég eredeti funkciójukat vesztett romok, a szeretet beteges mániává vagy mechanikusan gyilkoló ösztönné torzul.
A Macbeth újfajta, napjainkhoz szóló értelmezését a fiatal színész-rendező generáció egyik legtehetségesebb tagja, Horváth Illés állítja színpadra.

A(z) Móricz Zsigmond Színház előadása