A darab a közismert Fazekas mű színpadi feldolgozása. A szegény - és ugyanakkor végtelenül lusta - Matyi megígéri a gazdag, gonosz Döbrögi uraságnak, - aki el akarta rabolni a libáját, valamint huszonötöt veretett a legényre-, hogy háromszorosan fizeti fizeti vissza a rajta esett sérelmet. Állja is a szavát, s miközben az elégtételre készül, világot járt, művelt, okos ember lesz belőle.
Állandó segítőtársa a kissé butuska Rozi liba, a világ egyetlen beszélő libája. Ám ahhoz, hogy háromszor verhesse el Döbrögit, ahogy elhatározta, Matyinak a vásározó falubelieket is maga mellé kell állítania. Miután ez is sikerült, semmi sem állhat az igazságszolgáltatás útjába. A jó megdicsőül, a rossz elnyeri méltó büntetését, mi több, megígéri, hogy végleg megjavul.
A tanulság persze itt nem ugyanaz, mint az alapműben: ész, kitartás és bátorság végül is győzedelmeskednek a durva és korlátolt hatalom felett. Úgy hiszem ez méltó tartalom arra, hogy átadjuk a legifjabb korosztályoknak.
Ennek formája pedig, ezen említett darab bemutatása lenne, a debreceni Csokonai Színház nagyszínpadán.
A helyszín méltó körülményeket garantál a produkció minél magasabb színvonalú létrehozásához. A forgószínpad lehetővé teszi a darab különböző helyszíneinek (vásár, építkezés, erdő, Döbrögi szobája) a játék megkívánta gyors változásait, ezen kívül a proszcéniumon - festett háttér előtt - zajlana a küzdő jelenet, vagyis itt lenne a döbrögi libagyöp.
Bár a díszletek és jelmezek a realista megfogalmazástól kissé elemelve - a XVIII. század Magyarországát idéznék, a zene teljesen mai : friss szellemes és játékos, a gyermekközönség által könnyen befogadható.
(Jámbor József - rendező)
A(z) Csokonai Színház előadása
Hozzászólások