A Sinkovits Imre Kamaraszínházban bemutatásra kerülő mű tisztelgés a szerző előtt. Egy korábbi leírásból merítve, a ma is érthető nyelvezettel megszólaló darab helyszíne egy menhely vagy lepusztult munkásszálló, ahol a társadalmi védőhálóból kizuhant, emberi kapcsolatokra képtelen, félrecsúszott életű férfiak sodródtak össze. Társalgásuk monomániásan önkörében forgó, zavarodott, szakadozott motyogás, emberi kapcsolataikat agresszióval helyettesítik, miközben úgy hiszik, folyton megfigyelik őket. Nem tudnak kiszakadni, de nem bírnak bezárva maradni sem ebben a közegben. Egyedüli céljuk így a ma túlélése, a lassú, monoton vegetálás.