Karnyóné

színmű, magyar, 2015.

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?

A 19. századot megelőzően nem létezett zene, amit ne az "alkalmazott zeneszerzés" kategóriája alá sorolhatnánk. A Zeneakadémián 2011-ben elindult alkalmazott zeneszerzés szakirány célja, hogy azok, akik hasonló szellemben - bár az új technikai igényeknek megfelelően - komponálnának, vagyis a zeneszerzésre alkalmazott művészetként is tekintenek, egyetemi szinten mélyülhessenek el ezen a területen.

Mivel az alkalmazott zeneszerzés egyik legfontosabb terepe a színház-, illetve filmművészet, a LFZE szoros kapcsolatot alakított ki a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel. A két egyetem együttműködésében a zeneszerzők filmes és színházi szakemberektől tanulnak, s filmes és színházi hallgatókkal dolgoznak együtt. A kapcsolatrendszer kialakítása életre szóló network lehetőségeket biztosít számukra. Ez egyedi a világon, nincs ilyen szoros közös képzés máshol. Valós társadalmi igényre valós válasz.

Az együttműködés legfrissebb gyümölcse a két intézmény közös produkciója, a közös képzés első végzett osztálya hallgatójának, Kovács Adriánnak zenés színpadi darabja, a Csokonai művéből íródott Karnyóné. Csokonai Vitéz Mihály vígjátékát Kovács Adrián zenéje és Kendrey Beatrix dalszövegei színesítik, fiatalos lendületet adva ezzel a 215 éve született zenés-bohózatnak. Magyar zenei gyökerekkel, de megtartva a műfaj sajátosságait és elvárásait, izgalmas, új, kortárs zenés-darab született.

A(z) Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) előadása

Bemutató időpontja:

Stáblista

Hozzászólások

10/10
FElepHánt 2015 jan. 12. - 18:04:03 10/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

A Zeneakadémia után most már az Ódry Színpadon!!! Egyszerûen Zseniális!!!

KARNYÓNÉ---Kovács Adrián-Kendrey Beatrix---ifj.Vidnyánszky Attila---Zeneakadémia
Bagó Gizella professzor színmûvész tanítványai nagyszerûen énekelnek, az Õ érdeme az is, hogy a Színmûvészeti Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneakadémia között gyümölcsözõ együttmûködés alakult ki. A zeneszerzésszak hallgatóinak dalait az egymással versengõ színészosztályok tagjai rendszeres koncerteken mutatják be, megzenésített versek és önálló kompozíciók egyaránt gazdagítják a repertoárt.
Kovács Adrián több mutatós mûvel sikeresen szerepelt, diplomamunkaként, merész húzással, Csokonai Karnyóné-jából alkotott musicalt. A librettót Kendrey Beatrix jegyzi, példás dramaturgiai szerkezet, csattanós dialógusok, egészen kiváló, a karaktert, a szituációt erõsítõ dalszövegek.
A zenei anyag nagyságrenddel súlyosabb a szokott musical-sémáknál, ennek ellenére fülbe kúszó, barátságos dallamok, könnyedén abszolvált prozódia jellemzi. A tucatnyi betétszám mindegyike más-más karakterû, operai igénnyel komponált, változatos hangszereléssel gazdagított. Rajna Martin energikus vezényletével a konzis-akadémiás zenekar szimfonikus érettséggel teremti meg a zenei atmoszférát.

Tóth Jankó lendületes konferálással indít, a Jazz And More kórus mosolyos hevességgel üti meg a robbanékony alaphangot. Alig kezdõdik el, máris valami hisztérikus öröm nyargalászik táguló ereinkben. Karnyóné nem csúf, nem öreg, Mészáros Blanka atlétikus nádszálként, férfias humorral testesíti meg a szerelemre áhítozó asszonyságot. Vannak színei a reménykedés, a csalódás, a lemondás ábrázolására, felejthetetlen, ahogy emberivé nemesíti a lányregények "de mégis szeretem"-jét.
Itt csak egyenrangú szereplõk vannak! Tóth András konok zsörtölõdéssel hánytorgatja fel a "kontó!"-t, átütõ orgánummal énekel a magyar vitézek gibraltári hõstetteirõl. Harciasan menetelõ indulójának tombolva dübbenõ zenekara jól példázza Kovács Adrián hangszerelési képességeit.
Minden szó, minden poén pontosan értelmezett, a párjelenetek csapongó ritmusban realizálódnak, a szüntelen változó, folyamatos mozgásban lévõ "tömeget" maguk a szereplõk adják. ifj.Vidnyánszky Attila elegáns természetességgel teremti meg a hatásos atmoszférát, az ötletcunamit keményen összefogott szerkezet tartja kordában, rendezése máris nagy reményekre jogosító erényeket mutat. Egyik szerepértelmezése egyenesen bravúr: báva hülyegyerek helyett Samu csöndes szavúan értetlen, egyébként teljesen normális, mai fiatalember: Vecsei Miklós Hasi bukolikus szépséggel, lírai énekléssel jeleníti meg.
Csapó Attila Lipitlottyának elvágyódó áriája operai szinteken szárnyal, álnok színváltásait leleményes eszközökkel mutatja be, tartásában gentleman, szándékaiban aljas. Harcok tüzébõl, porlepte gúnyában tér haza Janka Barnabás, sztentori basszbaritonja bort és békességet ígér a happy end mámorában. Tündér ex machina: Bach Kata csodatevésbe fáradt angyalként az egész, teljesen kihalt stábot támasztja fel, ásítozva vezényli a gyújtó hatású zárókórust, melynek óriás árnyai a hátfalon vibrálnak.
Bájos intrikus, eszelõs mozgású higany ember, fékezhetetlen komédiás: Zoltán Áron hozományéhes gavallérja a színpad minden négyzetcentiméterét bejátssza. Frakkot ölt, táncoskomikusként hódít egy frenetikus táncban kulmináló jelenetben. A szerzõtõl operett-slágert kér - és kap, Kovács Adrián ilyet is tud, a zenés mûfajok totális spektrumát uralja. Boris szobalány még az egyik félreesõ képben is táncol, a fenékfalon araszolva villantja fel végtelen gesztusrepertoárját. Zsigmond Emõke nem véletlenül tárgya és eszköze minden szerelemnek, szuggesztív játéka, csoda mimikája gyönyörû énekléssel, pazar mozgással társul. A sorozatos halálesetekre reagálva még csipetnyi koloratúrára is telik!
Sokkal több, mint egy diplomakoncert! Kovács Adrián és Kendrey Beatrix, a színmûvészetis Marton-osztály és a debütáló rendezõ, ifj.Vidnyánszky Attila olyan mûvet alkotott, melyet valahogy mindenképpen életben kell tartani, tovább kell játszani a legszélesebb közönség gyönyörûségére!