Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Jeruzsálem pusztulása

előadás, magyar, 2010.

+ 4 kép

+ 8 kép

Értékelés:

3 szavazatból

Szerinted?

2 hozzászólás

Őrült, ironikus, felkavaró, szórakoztató kavalkád, groteszk haláltánc az ember legmélyebb perverziójáról: a mások fölötti uralomról. Katona József életében be nem mutatott drámája Iosephus Flavius A zsidó háború című műve alapján készült, a kor kedvenc szórakoztató színházi műfajának, a rémdrámának kivételes magyar példája. Spiró György a drámát finom érzékkel dolgozta át mai színpadra. De a sok rémség, amit látni fognak, bizony, Katona tollából ered. CSAK FELNŐTTEKNEK.

A(z) Budapesti Kamaraszínház - Shure Stúdió előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2010. február 27., Budapesti Kamaraszínház - Shure Stúdió

Stáblista

Szereplők

Horváth Illés

Nagy Viktor

Lengyel Tamás

Haás Vander Péter

Petyi János

Hayth Zoltán

Törköly Levente

Egri Kati

Stefanovics Angéla

Lévay Viktória

Kaszás Mihály

Kovács Ferenc

Alkotók

író: Katona József
átdolgozta: Spiró György
rendező: Almási-Tóth András
díszlet: Iványi Árpád
jelmez: Földi Andrea
súgó: Kovács Erika
ügyelő: Petyi János
asszisztens: Petyi János

Hozzászólások

8/10

csuribuksi 2010 márc. 12. - 13:08:22 8/10 Előzmény FElepHánt

Akinek az Árpádház tetszett, ezt is szeretni fogja. A Rammstein zenéi különösen találóak.

Válasz

8/10

Almási-Tóth András színházi tandem maradandót alkotott Shakespeare II.Richard-jával, még erõsebbet az Árpádház-zal, - Katona Józseffel már nehezebb a helyzet. Borzongatóan felemás darab, ennek ellenére ez a produkció is komoly értékeket hordoz. Egyrészt tovább élteti az ironikus, groteszk, helyenként abszurdba hajló stílust, amely fityiszt mutat a fellengzõs történelmi pátosznak, másrészt újabb alkalmat jelent jeles színészeknek arra, hogy nálunk idegenebbnek számító hangvételben játsszanak.
Lengyel Tamás, mint Flavius Josephus, élesebb drámai hangsúlyok nélkül állítja elénk az okosan helyezkedõ krónikást, Horváth Illés meglepõ biztonsággal, széles dikcióval játssza a kamaszos kegyetlenség, az örökös kíváncsiság magától értetõdõ embertelenségét. Az õ Tituszát nem lehet utálni, ahogy a kõszáli sast sem azért, mert õzgidákat öldös: viselkedés-formája természetes állapot. Vérengzõ helytartója, Florus, Nagy Viktor démonian kedves mosolyával, a joviális gyalázat mengelei mementója. Az ostromló rómaiak köreinél jóval érdektelenebb a város védõinek éhezésbe tompult marconasága, szituáció nélkül, még a kiváló Kaszás Mihály is csak birkózik szöveghegyeivel.
Egyetlen vigasz Törköly Levente aggastyána, aki paradicsomi békével várja a megváltó halált, Egri Kati-val alkotott kettõsük felsugárzó szépség a rémdráma ocsmány közegében. Földi Andrea szürke-fekete öltözékeit kóbor rózsaszín villanások színezik, tervezõi bravúrja Bérénike királynõ plasztik-ruhája, melyen a testet takaró anyag szerepét szinte kisajátítja a zegzugosan futó díszes varrások heves kalligráfiája. Remeklése adekvát Stefanovics Angéla lenyûgözõen szuggesztív, felkavaróan izgalmas alakításával. Ez a színésznõ egyszerre képes megmutatni a színét és a fonákját, igent mond, de a nemet halljuk, minden megmozdulása többértelmû, minden gesz- tusa több ismeretlenes talány. A totális stilizáltságban megrendítõen valóságos, hétköznapi realitásban mennyei absztrakció. A fõdallamot fújja, de az ellenpont is alatta dübörög, mimikai sziporkái végtelen asszociációk láncolatát indítják be, hangjának extrém váltásai örök titkokat rejtenek.
Fenomenális létezése méltó teret kap a rómaiakkal vívott cseles hazárdjátékban, melyben kését hol a hadvezérre emeli, hol híres hajfürtjeit vagdalja föld- re sütött szemmel. Biztos, hogy Almási-Tóth András legközelebb újabb véres királydrámával folytatja kalandozását a történelmi abszurd áhított világában, de talán a legcélszerûbb az lenne, ha megkérné Spiró György-öt, írjon egy komiko-tragiko-hisztoriko remekmûvet, amelynek a címe már mindent verne: "Angéla királynõ"...

Válasz