Ibusár

előadás, 2006.

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

Sárbogárdi Jolán jegykiadó az ibusári vasútállomás jegypénztárában. Koros hajadon, elhervadt falusi nebáncsvirág, aki viszolygással vegyes szánalommal tekint környezetére, annak férfiállományára. Vágyai meddők, fölfelé törekvése reménytelen. Amikor megismerjük, már régtől egy illúzió világában él. Hosszú ideje dédelgetett álma, hogy író lesz, zenés színpadi művek ünnepelt szerzője...
A történet két szálon fut. Az egyik Sárbogárdi Jolán ibusári MÁV jegykiadó magányos életének egy napja, a másik ? Jolánnak Kleisermann Mihály jegyvizsgálóval (szerelmével, műkedvelő zeneszerzővel) közösen szerzett Bajkhállóy huszármente című hazafias operettjének története. A főhős, Amália hercegkisasszony megmenti a hazát, s ezáltal teljesülhet be szerelme Bajkhállóy Richárd huszárkapitánnyal.
Sárbogárdi Jolán életéből hiányzik a boldogság. Harminc éves. Mihály, a nagy szerelme három éve elhagyta. Arra vállalkozik, amire csak a giccs: ha a valóság oly kilátástalanul sivár, hogy már eszményítve sem képzelhető el, akkor ezt a valóságot ki kell iktatni. Helyébe kerül egy valami, egy operett.
Sors és operett találkozása pedig csak az őrületben, a normalitásból való kilépés pillanatában lehetséges. Az előadás érdekessége, hogy - míg más színházakban e többszereplős színművet a szokott módon többen játsszák -, itt egy színművész hangján szólal meg az összes hang. S ez amellett, hogy igazi művészi bravúr, egy nagyon különös színházi élményt ad nekünk, nézőknek.

Bemutató időpontja: 2006. január 5., Gárdonyi Géza Színház

A(z) Földszint 2. előadása

Stáblista

Hozzászólások

Johann 2013 ápr. 16. - 15:58:55 Előzmény FElepHánt
Februárban láttam ezt az elõadást az Újpest Színházban (egészen pontosan a kettes számú játszóhelyükön, a Polgár Centrumban). Maradandó élményt jelentett! Sok jó tragikomédiát láttam már - és egyébként is közel áll hozzám ez a mûfaj - de ez volt az egyik legjobb, az biztos. Bár ez az elõadás intézményesített keretek között zajlott és így elég sok körülmény merõben más volt, mint ahogyan az elõzõ itteni bejegyzésben megörökített egri esetben (pl. nem volt ingyenes a belépés), a darabra vonatkozó tudnivalókat aligha tudnám találóbban és láttatóbban megfogalmazni.
Talán két szemponttal gazdagíthatom a képet. Az elsõ: januárban láttam Pozsgai Zsolt Liselotte és a májusát a Játékszínben így számomra roppant izgalmas volt felfedezni a párhuzamokat (és persze a különbségeket) a két mû között. (Színvonalban és humorban egyaránt vetekednek egymással!) Adja magát az összevetés, hiszen a mûfaji rokonságon túl tartalmi kapcsolat is szorosan összefûzi e két mûvet. Mintha ugyanannak a problémának egy városi ("urbánus") és egy vidéki ("népies") arcáról lenne szó. Igencsak elgondolkodtató, hogy õk ketten éppen ilyen leosztásban dolgozták fel e két témát - és nem fordítva. (A Liselotte-rõl bõvebben itt nem írok, megtettem a darab saját fórumában.) Második megjegyzésem: az Újpest Színház vezetõi annak idején markánsan kiálltak Dörner György mellett (tavalyi igazgatói kinevezésekor), amit követõen sokan elkönyvel(het)ték a IV. kerületi intézményt politikailag elfogultnak. Azóta sokszor kiderült, ami most is: kár volt. Nincs ilyesmirõl szó.
Egyébként itt olvasható egy interjú a szerzõvel az újpesti elõadás kapcsán: http://www.ujpest.hu/hir/4542/Ibusar_a_huszerett/ (Jó volt látni, hogy Parti Nagy Lajos is megtisztelte jelenlétével Nádasy Erika elõadását.)
10/10
FElepHánt 2012 jan. 28. - 11:10:55 10/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

IBUSÁR NÁDASY ERIKA Szegvári Menyhért Földszint 2 Színház -- Eger

Megcsodáljuk a boltíves kapualjat, befordulunk a konyhára, az elõtérben frissen sült túrós sütemény vár, theát is kérhetünk, családias a fogadtatás. Szemrevaló fiatalasszony csészéket mosogat, még nem sejtjük, hogy rövidesen a színpadon találkozunk vele. A lakás nagyszobájában negyven egymásba rakható kerti ülõalkalmatosság jelzi a nézõteret, ajtónyílásában egy nyitott szekrény lesz a "díszlet". Jönnek a vendégek, rejtélyes csomagocskákkal, tepsinyi finomsággal, de látunk csábító borosflaskákat is. A belépés ingyenes,
de mindenki hoz valamit, bár az ajándok cilinderbe is dobható, tetszés szerinti címletekben. Tájkép színházi csata után...
Parti Nagy Lajos remekét vagy négy változatban láttuk eddig, sok szereplõvel, jelmezben, tánckarral, de monodrámaként is, mindig színpadias jelleggel. Itt most bejön a vénlányba hajló, ám életerõsen viruló vasúti jegykiadó, Sárbogárdi Jolán, az író elsõszülött lánygyermeke. Túlfûtött fantáziával darabot ír, álma az operettszínházi bemutató. Nekivág az elbeszélésnek, megismerjük pályaudvari környezetét, aztán nagyot ugrunk a romantikus múltba, megelevenednek a lányregény alakjai. A grófkisasszony, akit már elígértek és a vitéz Bajkállóy RichArd, aki az igaz szerelem menekülési útját kínálja. Nádasy Erika magától értetõdõ, bámulatos egyszerûséggel jeleníti meg az összes szereplõt és a
mûfajhoz illõen, rögvest dalra fakad. A fõvárosi elõadásban maga a zeneszerzõ Darvas Ferenc dünnyögött-zongorázott magnóról, nekünk a kíséretet, átszellemült tökéletességgel Nagy Zoltán játssza. Árulás, csatazaj, álruha, ármány: fergeteges iramban száguld a cselekmény, a színésznõ elképesztõ változatossággal hitelesíti figuráit, az öreg huszár bölcsessége, a galád kérõ álnoksága, a csatatérre sietõ grófi honleány és a délceg kapitány ezer gesztussal, tucatnyi hangszínnel realizálva testesül meg. Tetézi mindezt az éneklés katartikus ereje, a kimûvelt orgánum, a zsigeri muzikalitás, melyet az át-
élés sugárzó energiája emel a hetedik hatványra. Az indulat, a vágy, az aljasság és a hit megjelenítése mellett a csodálatos textus nyelvi humora is lenyûgözõ erõvel érvényesül, igazi színházi gyõzelem az idézõjeles operett harcmezején.
A "tapsrendben" a fantasztikus Nádasy Erika az összes szereplõ alakjaiban külön-külön megköszöni az ünneplést, a lelkes közönség beszélgetõ-falatozó társasággá alakul és addig diskurál a barátságos atmoszférában, amíg csak kedve tartja. Az állami színház elesett, - az igazi theátrum, a nézõé, a színészé újjászületett a Földszint Kettõben.