Weöres kalandos játékának színre kerülését több dolog magyarázza. A mítoszt és a vásári komédiát is felvonultató darab, amely magában foglal szerelmi és üdvtörténetet is, sőt a felnövekvésről is szól, de a világ hatalmi viszonyairól és egyensúlyáról is beszél kérdésfelvetéseiben, összetettségében a mesei megoldások ellenére alkalmas arra, hogy a JESZ közönségét, az egyetemistákat megszólítsa. Sokszínű szerepei; a naiv szerelmes gyermekemberek, a bábos világot idéző figurák, a mitikus királyok, a szellemek, az égzengés, a magas- és mélyhangú kórus kihívást jelentenek a JESZ társulata számára, és egy színpadra hozzák a legfiatalabb egyetemista színészt és a nagy tapasztalattal rendelkező alapító tagot is. A történet változatossága, helyszínei megmutatják azt, hogy az új színházi tér mire képes, milyen látványvilágok, illúziók építhetők fel a díszlet, a hang, és a fény segítségével. Weöres Sándor életének egy részét Pécsett töltötte, műveit Pécsnek szánta, pécsi alkotótársakkal álmodta színpadra, de ezek az álmok ritkán tudtak valóra válni.
A(z) Janus Egyetemi Színház előadása
Hozzászólások