Még az úristen is lenézett a földre
Ferenc Jóska ej-haj háborút indított,
De sok édesanyát örökre megszomorított."
Ez a zenés est az első világháborús fronton harcoló szerelmes bakákról, bátor hadapródokról, lógós kadétokról, szigorú őrvezetőkről és álmodozó hadnagyokról szól, meg természetesen az itthon maradt hűséges cselédlányokról, a sóhajtozó szépkisasszonyokról és a hűtlen nagyságos asszonyokról is. A helyszín pedig a Monarchia egész területe: kávéháztól a lövészárokig, kaszárnyától a bordélyházig, Budapesttől Isonzóig. Az 1914-ben kitört első világháborúban számtalan gyönyörű népdal, fülbemászó kuplé, sanzon és máig népszerű dal, sőt korszakalkotó zenemű született, amelyek meghatározták az elmúlt száz év zenei és színházi életét. Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia tanára, Bartók Béla félreteszi a Fából faragott királyfi kottáit, és a honvédelmi miniszter rendeletének engedelmeskedve katonadalok gyűjtésére indul kollégájával, Kodály Zoltánnal. Egykori csoporttársuk, Kálmán Imre pedig egy eldugott ausztriai villában operetett komponál egy pesti orfeuménekesnőről és a távoli gránátropogás közepette leírja azt a sort, hogy Túl az Óperencián boldogok leszünk.
A(z) Vígszínház előadása
Hozzászólások