Karinthy darabja 1945-ben játszódik Budapest felszabadítása előtt egy héttel. Két fiatal bujkál egy gellérthegyi villában. A Fiú katonaszökevény, akinek elege lett a háborúból, a Lány családját zsidó származása miatt kiirtották, nagy nehezen sikerült megmenekülnie. Játszanak, hogy legyőzzék félelmeiket, hogy eltöltsék az időt, hogy túléljék a borzalmakat. Játszanak a szavakkal, az ételek neveivel, mert éheznek, eljátsszák a múltjukat, hogy földolgozzák azt, egymásba szeretnek, majd eljátsszák a jövőjüket. Játékból elszállnak a Holdra, mert a valóság annyira elviselhetetlen.
Metafora ez a 60-as években íródott mű, pontos és aktuális, amellett rendkívül szellemes és szórakoztató. Játszanunk kell, hogy legyőzzük félelmeinket, figyelnünk kell egymásra, hogy túléljük ezt a borzalmas, személytelen világot.
A(z) Szegedi Pinceszínház előadása
Hozzászólások