Elmondtam az olvasónak, amit tudtam. Kötelességem volt. - Ifjabb Alexandre Dumas
Margit és Prudence: Belefáradtam már abba, hogy a férfiak mindig ugyanazt kérik tőlem, megfizetnek, és azzal végeztek velem. Ha azok, akik most kezdik szégyenletes mesterségüket gyakorolni, tudnák, hogy mi az, inkább szobalányok lennének. De nem, a hiúság, hogy toalettjeink, hintónk, gyémántjaink legyenek, magával ragad. Hiszünk annak, amit hallottunk, mert a prostitúciónak is megvan a maga hite. Közben pedig elhasználjuk szívünket, testünket, szépségünket. Félnek tőlünk, mint a vadállatoktól, megvetnek bennünket páriák módjára, mindig olyanok vannak körülöttünk, akik többet vesznek el tőlünk, mint amit adnak érte, s egy szép napon kutya módjára döglünk meg, miután tönkretettünk másokat, és magunkat is tönkretettük.
Margit levele
"Kedves Armande-om, beteg vagyok, betegségem azok közül való, melyek gyógyíthatatlanok. Azt kérdezi tőlem, megbocsátok-e. Ó, szívesen, mert a fájdalom, amelyet okozott, nem volt egyéb, mint szerelmének bizonyítéka..."
A(z) Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház előadása
Hozzászólások