A Faust első része egy középkorú tanárember szellemi megfáradásáról, kiábrándulásáról szól. A magányos férfi belefárad az univerzális tudás megszerzéséért folytatott küzdelembe, és inkább megrontja a fiatalkorú Margarétát, akibe a maga módján azért beleszeret. Faust egy erkölcstelen gazember.
Faust I-II. - Színikritikusok díja 2015 - A legjobb díszlet Faust I-II. - Színikritikusok díja 2015 - A legjobb színházi zene
Háááát.... Zagyva, unalmas, gusztustalan. Egy-két epizódot találtam - mert igen kerestem - ami még valahogy élvezhetõ volt. Kevés köze van Goethe Faustjához és a Katonában megszokott élményt sem hozza.
Naná, hogy egy kép sem található arról, mikor Nagy Ervin kanmajom és társai hatalmas mûfaszokkal onanizálnak a színpadon, kirángatandó Faustot a süppedésbõl. Ennek ugyan már ideje volt, mert az elsõ 3/4 óra unalmas, az új fordítás ellenére avítt nyelvezetû monológjai következtében (szegény Máté Gábor, ezt betanulni...) már nagyon kemény volt a szék - de inkább ne tették volna! A gusztustalan, ordenáré jelenettel Schilling végképp meggyõzött arról, hogy nincs semmi további keresnivalóm a rendezésén, elvégre étterembe sem azért járok, hogy a szakács hányását tálalják fel ételként. Remélem nem lesz hosszú életû darab az általam egyébként nagyra tartott Katona repertoárján.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások