Az Ezüstbojtár előadás János vitéz (és mindannyiónk) “mai meséje, története”. Igazi csemege zenében és gondolatban, humorral és komoly, elgondolkodtató történetekkel, szerelmes duettekkel, Petőfi versezetében megírt 26 énekkel.
"Nem halt meg Petőfi! Él még János vitéz,
Ki Tündérországból néha-néha lenéz!"
A zenés játék alaphelyzete - amibe Jancsi “visszatér”: Iluska Londonban mosogat, Jancsi vendégmunkás… (Londiner, de lesz békefenntartó is.) Nemcsak mese ez a mai fiataloknak, akik sokkal hamarabb lesznek felnőttek, mint a korábbi generációk és nem mese ez minden korban, amihez fordulni lehet felnőtteknek és az idősebb generációnak is. Az igazi mesét - legyen az klasszikus, vagy modern - mindenki szereti. A mesében minden megtörténhet, a mesében kötelező az igazmondás. Azok lehetünk benne, akik csak szeretnénk, és a legfontosabb, álmodhatunk! A 22 dal és a 26 éneket tartalmazó vers-mese megírása óta nagyot fordult a világ! Így, a tények ismeretében, még izgalmasabb a történet: gyökeresen megváltozott világunkban Érték és Mutató az Ezüstbojtár. Megnevettet, elgondolkoztat, rácsodálkoztat és szórakoztat.
Ezt a “népszínművet” állították színpadra a debreceni Nagyerdei Szabatéri Színpadon a PG Csoport zenekar tagjai: Jantyik Zsolt, Erdős-Tóth Fruzsina, Jantyik Csaba, Takács Szabolcs és Tóth Zsolt, valamint Mészáros Ibolya, Szabó Nikolett, Horányi László színművészek, a Baross Imre Artistaképző növendékei, Patonai Zsolt táncos koreográfiájával és - egy látványos vetítéssel - Kónya Ábel és Grela Alexandra képzőművészek. Az előadás dramaturgja Szomjas György Kossuth-díjas filmrendező, Jelmez: Fehérvári Mariann, Producer: Jantyik Csaba, Az eredeti bemutató rendezője: Fekete Péter, az ő ötleteit felhasználva rendezte: Gemza Péter.
A debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok és a Híd Média közös produkciója útra kelt: “Petőfi végigjárja Magyarországot és újra elgyalogol Debrecenből Budapestre!” Az előadás Székelykeresztúron át (ahol Petőfi utolsó éjszakáját töltötte) országszerte, vidéki városokban és szabadtéri helyszíneken, fesztiválokon aratott szép sikert, valamint a Nemzeti Színházban is bemutatásra került. Az Ezüstbojtár alkotói az előadással tisztelegnek Petőfi Sándor előtt, valamint Sinka István „Feketebojtár” előtt. A mű 2019 végén megjelent olasz műfordításban is könyv formájában (Jankovics Marcell és Vidnyánszky Attila interjúival, gazdag digitális plusz tartalommal a témában) és a produkció eljutott Milanóba is.
„Mai napig János vitéz őkegyelme
Szép Tündérországnak boldog fejedelme.“
A(z) Csokonai Színház Énekkara és Nagyerdei Szabadtéri Színpad előadása
Hozzászólások