Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Elsötétítés

színmű, magyar, 2012.

+ 6 kép

Értékelés:

2 szavazatból

Szerinted?

1 hozzászólás

A történet 1941 nyarán kezdődik, azon a júliusi napon, amikor közzéteszik a lapok a harmadik zsidótörvényt. A főszereplő férfi zsidó származású, a felesége keresztény, és van egy négyéves kislányuk, aki ettől a naptól kezdve megbélyegzett félzsidó. A gyermekét féltő apa ésszerűnek látszó tervet gondol ki: elválik feleségétől, aki így házasságot köthet egykori keresztény rajongójával, aki majd adoptálja a kislányt. Az asszonyt megdöbbenti férje javaslata. Úgy érzi, kész tények elé állították és elárulták. A szerelem a nézők szeme láttára alakul át zsigeri gyűlöletté.

"A felvilágosodásból elsötétülés lett. Szabadság, egyenlőség, testvériség - ez a hármasság meg volt hirdetve, aztán radikálisan vissza lett vonva, és ez a helyzet kedvez az ordas indulatok elszabadulásának..." - írja kíméletlen éleslátással Spiró György.

A(z) Miskolci Nemzeti Színház előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2012. február 22., Miskolci Nemzeti Színház

Stáblista

Szereplők

Korognai Károly

Férfi

Szirbik Bernadett

Nő

Cservenák Vilmos

Barát

Szegedi Dezső

Apa

Kriston Milán

Fiú

Alkotók

író: Spiró György
rendező: Korognai Károly
jelmeztervező: Bozóki Mara
játéktér: Bozóki Mara
szcenikus: Pindur István
dramaturg: Korognai Károly
súgó: Bíró Klára
ügyelő: Kriston Szabolcs
rendezőasszisztens: Kriston Szabolcs

Hozzászólások

10/10

Volt szerencsém látni Spíró György darabját Miskolcon, az pedig senki elõtt sem ismeretlen, hogy az Elsötétítés egyike azon hazánkban fel nem dolgozott élethelyzeteknek, korunk történelmi drámájának amit több ezren vagy százezren átéltek.
Ugyan így helye lenne a "málenkij robotnak",gulág vagy 1956, nyilasterror és még sorolhatnám azokat a sorsfordító és mélyen
megrázó emberi történéseket melyek újkori történelmünket terhelik és nem kapott irodalmi feldolgozást.
Kis kitekintésként:

"A harmadik zsidótörvényt Bárdossy László miniszterelnöksége alatt fogadták el. "A házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegészítésérõl és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekrõl" szóló törvény (1941:XV) augusztus 8-án lépett hatályba. Az indokolásában náci terminológiát használó, nürnbergi típusú faji törvény - megszorításokkal - mindenkit zsidónak minõsített, akinek két nagyszülõje az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Megtiltotta a vegyes házasságokat, és büntetni rendelte a zsidó és nem zsidó közötti nemi kapcsolatot. A törvény nem volt konzekvens a "fajgyalázási" ügyekkel kapcsolatban: zsidó férfi nem folytathatott szexuális kapcsolatot keresztény nõvel, de a keresztény férfiak és zsidó nõk közötti kapcsolatot nem büntették. Míg az elsõ két zsidótörvényt a keresztény egyházak felsõházi képviselõi elfogadták, a fajvédelmi indíttatású harmadik zsidótörvényt már ellenezték. Az egyházi vezetõk egyebek mellett azzal érveltek elutasító döntésük mellett, hogy a rendelkezés a házasság szabályozásával egyházi ügyekbe avatkozik."

A család a leféltettebb mikróközösség mindannyiunk számára az a kincs amit életünk végéig szeretnénk megõrizni.
Az Elsötétítésben szembesülünk azzal miként semmisít meg egy társadalom - ezen vitatkozhatunk, hogy önként vagy parancsra - valami nagyon személyeset, jelesül a család viszonyát.
Feltehetjük azt a kérdést: joga van-e ítéletet mondani, faji, társadalmi, politikai indíttatásból emberek felett?
Ma annyit hivatkozunk az emberi szabadságra, a demokrácia minden irányban mûködõ jogaira, csak elfelejtkezünk arról, hogy nem is olyan rég emberek másodrendû állampolgárokká válhattak, sorsok és életek mehettek tönkre és végezhették be életüket néhány oldal papír hatására.
KOROGNAI KÁROLY nem elõször rendez Spíró Györgyöt 2006 Kvartett vagy 2009 Prah az Elsötétítés pedig igen szikár keretek között építkezik, mindenkinek megvan a pontos szólama Szibrik Bernadett változásai a szerelemtõl az elutasításig egészen a megcsalatásból építkezõ gyûlöletig.
Cservenák Miklós élveteg gyávaságát palástoló barátja, egy jól mûködõ színházi "zenekar" benyomását kelti.
KOROGNAI KÁROLY több dicséret is illeti, dramaturgiai munkájáért mely feszessé tette a Spíró darabot volt energiája összehangolni és kiköszörülni a színészi túlkapásokat, nem utolsó sorban elénk tárni egy sokrétû figurát
a férfi alakjában, mely szeretõ, kétségbeesett megmutatva ezzel a figura sokrétûségét.
Csak ajánlani tudom megnézésre, mint a közeljövõben Miskolcon bemutatásra kerülõ Miller darabot is Az ügynök halálát.

Válasz