Gazdagnak lenni szerencsés állapot, tervekben gazdagnak lenni pedig még szerencsésebb − vallja Lombai András, a kerítő kisvállalkozó és rábeszélő-mester, akinek cselszövői ténykedése a darab helyszínéül szolgáló város összes fontos emberét érinti. Elemér gróf a szíve titkain túl a kastélyfelújítás irányítását is a gondjaira bízza, a szingli milliárdos Zahorák Luca pedig azt várja tőle, hogy partiképes lovagot szerezzen a számára. Lombait persze nem az önzetlenség vezeti, mindenből és mindenkiből hasznot húz, ez alól még a gyerekei sem kivételek: a lányát, Lídiát a tehetős agrárvállalkozónak, Mokánynak ígéri, a nevelt fiát, Eleket pedig a Lucával kapcsolatos terveihez akarja felhasználni. A fiatalok azonban, ahogy lenni szokott, radikálisak, lázadók és szerelmesek, − ki gondolná? − épp egymásba. Lombai kitartóan küzd a szerelem későkamaszos törvényeivel szemben, noha nincs könnyű dolga. Mikor azt hiszi, hogy végre mindenkit sikerült elhelyezni az érdekviszonyok hálójában, újabb alakok tűnnek fel a láthatáron, akik szintén a kisvárosban próbálják megtalálni az igazit − éppen a főszereplő tervei ellenében. A Csalódások a gazdagság története, álmoké és félreértéseké, ismerősen nevettető és csendesen tragikus.

Kisfaludy Károly romantikus vígjátéka húsz évvel a legutóbbi emlékezetes feldolgozást követően, Csadi Zoltán rendezésében, a Kovács testvérek kortárs átiratában mutatkozik be a Bartók Kamaraszínház színpadán.

A(z) Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza előadása