Georges Bizet Carmenjának 1875-ös párizsi premiere bukás volt: a korabeli "jólnevelt" közönség arisztokraták és idealizált hősök helyett cigányokat, munkásnőket, közkatonákat és csempészeket láthatott a színpadon - a francia kritikák szerint "erkölcstelen" és "botrányos" történetbe ágyazva. Az osztrák publikumnak azonban más volt a véleménye, s a szintén 1875-ös bécsi bemutató után Bizet főműve sorra meghódította a világ színpadait; a Carmen ma egyike a legnépszerűbb, leggyakrabban játszott operáknak. (A Habanérát vagy a Torreádor-dalt bizonyára még azok is ismerik, akik elkerülik az operaházakat és a koncerttermeket.)
A Prosper Mérimée elbeszélésére épülő Carmen cselekménye Sevillában és környékén játszódik valamikor a 1820 körül. Carmen, a gyönyörű cigánylány több férfit is megigéz, illetve magába bolondít, köztük Don José tizedest és Escamillót, az ünnepelt torreádort. Egy katona, egy cigánylány és egy torreádor szenvedélyektől fűtött szerelmi háromszöge nem ígér sem unalmat, sem békés, nyugodt befejezést.

A(z) Miskolci Nemzeti Színház előadása