Sok balatoni legenda közül a legnagyobb a 70-es, 80-as évek balatoni élet iránti nosztalgiája. Aki megjárta a két domb táját valamikor a nyolcvanas években gyakran találkozhatott egy kiírással, mely egy önkiszolgáló étteremből lett top discot reklámozott. A darab szerzője nagyon sokat járt ezen a helyen barátokkal, barátnőkkel. A darab persze nemcsak erről szól, hanem arról a világról, melyre annyi szeretettel gondolunk innen a távolból. Nem voltunk gazdagok, csak egyszerűen szerettük egymást. S ennél nagyobb gazdagság aligha akad.
Hál' istennek, nem volt esõ, így megtudtam nézni az elõadást. Egész jó volt, persze egyszerû elõadás volt, épp csak egy színpad volt meg sátor. 4 ismertebb színész szerepelt, szerintem jól játszottak, bár csak annyit tudok mondani, hogy jól játszottak.A többiek, fiatalok voltak, talán színmûvészetiesek, ügyesek voltak õk is.Így szabadtéren azért jó volt, nem akarok elilyesztni senkit, de aki igazi színházi élményt akar, az ne ilyen könnyed, egyszerû darabot válasszon. Ja, és Ungrán Anikó mûvésznõ is itt ott volt csodálatomra, a második sorban ült.:)
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások