Az óra, amikor semmit sem tudtunk egymásról

előadás, magyar, 2010.

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

Peter Handke, a 20. század végi osztrák irodalom fenegyereke 1992-ben írt egy szöveg nélküli drámát "Az óra, amikor semmit sem tudtunk egymásról" címmel. A darab főszereplői egy ismeretlen város főterén azok az emberek, akik a téren laknak, vagy éppen csak átsétálnak rajta. Férfiak és nők, egyéniségek és jellemtelenek, őrültek és normálisak, szépek és csúnyák, és a többi, és a többi.
A Nestroy-díjas rendező, Bodó Viktor egy egész várost tesz Handke-adaptációjának alapjává, s e város köz- és magántereit lakják be társulatának, a Szputnyik Hajózási Vállalatnak és a Schauspielhaus Graz együttesének színészei. A rendkívül virtuóz előadás lenyűgöző természetességgel használja az élő videofelvétel eszközét, olyan színházi nyelvet teremtve, amelyben a hagyományos színpadi játék és a különböző filmes technikák érzékeny polifóniában egyesülnek. Az üres színpadon zajló történések időről időre szobányi dobozokba koncentrálódnak, s e két szférában zajlik e képzeletbeli város élete. A mindennapok közhelyes jelenetei Bodó színpadán rendkívüli jelentőségre tesznek szert, átlagos csetepaték válnak metafizikai súlyú összecsapásokká, kisstílű konfliktusok megrázó végkifejletbe torkollnak, egyszerű sorsok mitikus magasságokba emelkednek. A 2009-ben Grazban bemutatott produkciót beválogatták az idei berlini Theatertreffen programjába, melynek szakmai zsűrije a tavalyi évad mintegy négyszáz német nyelvű produkciójából tízet hívott meg a színházi találkozóra.

A(z) Szputnyik Hajózási Társaság - Modern Színház- és Viselkedéskutató Intézet-Labor előadása

Bemutató időpontja:

Stáblista

Hozzászólások

FElepHánt 2010 okt. 21. - 16:54:45
Igazi BV azaz Büntetés Végrehajtás volt.
Végtelenül kínos beégés az egész. Handke darabját is számon lehetne kérni, hiszen szószerint leírja a dolgokat, - esetleg egy picit lehet hozzátenni, ahogy Máté Gábor is csinálta, pl. az akkori Hídember-blöff beépítésével, /a Lénchíd-makettet egy törpe cipelgette/. de hogy ilyen üres ötletelés, gusztustalan látványpékség legyen, az gyalázat. Aki nem tud énekelni, azt ne énekeltessük, aki nem tud színházat csinálni, az ne tegye!!! A megvalósítás valóban imponáló, az együttes kiválóan ragozza a semmit, de mit ér, ha nemcsak a melós segge, de a /pünkösdi/király is meztelen. Talán majd a Liliom, - de már reménykedni sem tudunk a tegnapi hányinger után.