győzedelmes majomész..."
/Weöres Sándor/
"Emlékszem a röpülés boldogságára.
Hiszem, hogy szárnyaim újranőnek."
/Latinovits Zoltán/
Előadásunk főként Latinovits Zoltán írásaira épül. Írásainak gyűjteményes kötete 1985-ben jelent meg ," Emlékszem a röpülés boldogságára " címmel, Szigethy Gábor szerkesztésében.
Előadásunk egyrészt végig követi a Színészkirály /Nagy László nevezte el őt így halála után/ pályáját, művészi gyötrelmeit, győzelmeit és vereségeit.
Másrészt, mintegy háttérként, bemutatjuk azt a kort, mely a művésznek adatott, melybe élete szövődött, s melynek politikai mélyvilága mélységesen meghatározta tehetsége kibontakozását és okozója volt élete és művészete kettétörésének. Úgy gondoljuk, hogy előadásunkból a nézők képet kaphatnak a művészsorsról általában, de kiváltképp a XX. század második felének Magyarországán, és egy ember életének és küzdelmeinek bemutatásával számos máig érvényes kérdés merül föl: küzdeni, hűnek lenni magunkhoz, vagy beilleszkedni az elfogadhatatlanba, civil kurázsi és szalamandra-lét, a röpülés boldogsága vagy a mélyrepülés. A fenti, látszólag,és valóban komoly és helyenként komor téma időről időre, szarkasztikus és fekete humorral átitatott közegben jelenik meg, lévén ,hogy Latinovits Zoltán, súlyos depressziós betegsége ellenére is, mindvégig kirobbanóan élet - és létigenlő ember volt, aki a legsötétebb helyzetekben is képes volt önmagát és a világot görbe tükörben látni és láttatni. És végül, de nem utolsó sorban ,vendégjátékunknak egy személyes vonatkozása is van : nagy öröm számunkra, hogy abban a városban, Veszprémben és abban a színházban is be tudjuk mutatni előadásunkat, ahol Latinovits Zoltán, máig maradandó, két rendezése/ Gorkij: Kispolgárok, Németh László: Győzelem/ megszületett.
A(z) RS9 Színház előadása
Hozzászólások