"Úgy értsük, hogy Katalin és Petruchio a megpróbáltatások éjszakáján egymásba szeret? Úgy bizony: ha össze nem szerelmesedtek már az első pillanatban. A bohózat felszínes: bár felszíne csapdát takar. És ebbe a kelepcébe, amit közönségesen házasságnak nevezünk, ketten esnek bele. Különben nem volna min nevetni. Nevetséges a makrancos hölgy, de nem kevésbé a duhaj legény: az lett belőlük, ami ellen zabolátlan természetük nem győzött hadakozni: mintaházaspár, férj-feleség. Ismétlem: a komikus metamorfózis mindkétfelől teljes és sorsszerű. Petruchio, a fenegyerek megnyeri a fogadást, és ezzel meg van fogva, el van veszve. Felnőtt: viheti ágyba az asszonyát, aki - mert érett, igazi nő - éppen annyira a tulajdona, mint amennyire a végzete." (Géher István)
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások