Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

A fából faragott királyfi

balett, magyar, 2012.

Értékelés:

1 szavazatból

Szerinted?

1 hozzászólás

Balázs Béla történetében a két fiatal szerelme nagyon komoly küzdelmek árán tud csak
beteljesedni. A Tündér varázslatával a Természet erői állják útjukat, hogy mindaddig ne
lehessenek egymáséi, míg meg nem tisztultak a sok talmi külsőségtől, azoktól melyek eltakarják
igazi értékeiket. Bartók zenéje emeli filozófikus szintre ezt a tanulságos mesét, melyben a
fájdalmas önmagunkba nézés útján juthatunk el a legtisztább szerelem eszményéhez.

A(z) Szegedi Kortárs Balett előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2012. március 25., Szegedi Kortárs Balett

Stáblista

Alkotók

zeneszerző: Bartók Béla
karmester: Kocsis Zoltán
koreográfus: Juronics Tamás
tánc: Czár Gergely Nier Janka Szigyártó Szandra Graziano Bongiovanni
további szereplő: Bobák Adam Kiss Róbert Vincze Lotár Bocsi Petra Marie Vilette Heim Boglárka Nyeste Adrienn Liszkai Zsófia Hudacsek Hanna Mészáros Fanni
díszlet: Bianca Imelda Jeremias
jelmez: Bianca Imelda Jeremias
fény: Stadler Ferenc

Hozzászólások

10/10

FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI Juronics Tamás Szegedi Kortárs Balett
Mialatt fehér falon Hajszán Kitti Vörös Tündére csúsztatja bûbájos lépteit, lassan fekete lombok lepik el az egész felületet, levelenként egy egész fakoronányi. Észrevétlen tûnik elõ két ajtó, bár a Királylány és a Királyfi a vetítõfal hasítékain át közlekedik. Stadler Ferenc fényei poétikus derengésbe burkolják a teret, Szarvas Krisztina játékos szólója, Czár Gergely fiús tétovasága találóan exponálja a cselekményt.
És elindul az erdõ, ránk rohannak a fák, vetített képük a tánckar széles szoknyáin vibrál. Bianca Imelda Jeremiás funkcionálisan geometrikus jelmezei szédületes tempóra pulzáló, áthatolhatatlan sûrûséggé varázsolják a teret, majd a tengeri áramlás felcsapódó hullámai jelzik a végtelen vizek erejét. Még sincs naturalitás, nem a természeti környezet képeit látjuk, - a zenei absztrakció expresszív vizualizálását. A tömegmozgás, a koreográfia, a mozgókép zseniális szintézise soha nem látott szinten transzformálja láthatóvá a zenét.
Magyar Burattino helyett a bábkirályfi csillogó plasztik-óriás. Herkulesi termetét meghazudtolva Finta Gábor mûvirágszálként hajladozik, vehemens energiával pörög, ívelt gesztusaival a teljes színpadot bejátssza. Érezzük, fantasztikus emeléseit félkézzel is meg tudná csinálni, a királylánnyal bemutatott kettõs minden eleme önmagában is bravúros. Földmunkában sem marad adós semmivel, breakdance motívumok szervülnek a vetõdések sorába. Végre táncmûvészi nagyságrendjéhez méltó föladatot kapott a különleges adottságú szólista, fel is került egybõl az idei Dömötör-díj jelöltjei közé, a végeredmény sem lehet vitás!
Szarvas Krisztina és Czár Gergely duójában poézissé szelídülve térnek vissza az akrobatikus csodák, körülöleli õket az erdõ, lábukat mossák a szerelem hullámai, a horizonton az nagy kerek égbolt csillagai sziporkáznak. A két apollói arányú korpusz diadalmasan állja az örvénylõ fények áradatát, halljuk a színeket, látjuk a zenét, boldog ájulatban szívjuk magunkba a leonardói arányok fenséges geometriáját.

Válasz