Garabonciás, a vidám vándorlegény hosszú útja során megérkezik az erdei tisztáshoz, ahol az árnyékos fa alatt megpihen, és el is szundikál. A környéken leselkedő három "jóbarát", a farkas a róka és a varjú észre veszik az alvó legényt, és közösen megbeszélik, hogy elrabolják tőle mesés kincseit, a varázslatos köpönyegét, mellyel szélvihart kavarhat, a hétmérföldes csizmáját, amivel országokat, tengereket léphet át és a varázsgyűrűjét melynek erejével még a holdat is, lecsavarhatja, mint a tök lámpást. Ám éppen arra kóricál az erdő vidám lidérce, és kacagásával úgy ráijeszt a settenkedőkre, hogy azok hanyatt - homlok elmenekülnek. Az ifjú igen hálás a segítségért, s együtt elhatározzák, hogy csapdát állítanak a gonoszoknak. Kár Mári a varjú is hozzájuk szegődik, mert a Lidérc okos tanácsára már neki nincs szüksége arra, hogy barátkozzon a rókával meg a farkassal. Így közös erővel túl járnak az ostoba farkas és a okoskodó róka eszén. A varjú rábeszélésére vermet ásnak, hogy a Garabonciást el fogják, az ármánykodók természetesen, mind ketten pórul járnak.

Az előadás óvodás és kis iskolás gyermekekhez szól a mese nyelvén. Bemutatva, hogy gonoszkodás ellen a barátok összefogása a legerősebb kötelék, mert "aki másnak vermet ás... maga esik bele!"

A(z) Hókirálynő Meseszínpad előadása