1959-1964: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Fónyi Géza és Barcsay Jenő. A Magyar Képzőművészeti Főiskola elvégzése után egy évig a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr hallgatója. 1965-1970-ig a Bagdadi Régészeti Múzeum munkatársa: kosztümtörténeti könyveket rajzol. 1970 óta újra Magyarországon él. 1973-1976: Derkovits-ösztöndíj; 1991: Eötvös Alapítvány díja; 1996: Sopron Kultúrájáért díj. A Soproni Képes Céh tagja. Egyedi rajzait és rézkarcait egyaránt a lendületes vonalvezetés, az érzékeny rajz jellemzi. Individuálisan szimbolikus figurális kompozícióktól az egyénien átírt realisztikus vedutákig terjed tematikája. 1970-től több évig foglalkozott az ókori keleti mitológiával: rajzsorozatot, rézkarcokat készített, amelyeknek lényege a közel-keleti életélmény és az ókori eposzvilág elementáris teremtőjének megragadása, ill. megőrzése a grafikában. 1997-ben a T-Art Alapítvány "abszolút országos óriásplakát-kiállításán", a Multireklám cég autonóm műalkotásokat reklámhordozón megjelenítő akciójában vett részt egyik munkájával. 1996 óta videofilmeket készít a kortárs művészet alkotóiról, kiállításairól, jelenségeiről.