Sokoldalú, nagy formátumú színésznő volt. Gyermekkorától színészi pályára készült, eleinte Dávid Irén néven játszott. 1952-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1952-ben a Madách Színházhoz szerződött, 1980-tól a Népszínház tagja volt. 1983-tól a Nemzeti Színházban játszott, 1990-ben visszatért a Madách Színházba. A nagy tehetségű művésznő színészi skálája rendkívül széles volt, karaktere éppúgy megfelelt a tragikus hősnő szerepére, a zaklatott lelkületű asszonyalakok, mint a komikus, vagy éppen groteszk színpadi figurák megformálására. Nemcsak prózai, hanem a zenés színház világában is remekül helytállt. Énekelt már sanzonokat és kabaréjelenetekben is fellépett. Számos film-, tv- és rádiószerepben találkozhatott vele a közönség. Többek között a Frédi és Béni című rajzfilmsorozat Vilmájának kölcsönözte jellegzetes, mély hangját. Könyvei: Psota Irén: Szerelmeim, szerepeim és a szemtanúk Psota Irén: PSOTA CD-je: Psota, Te édes

Díjai, kitüntetései:
Jászai Mari-díj (1959, 1962)
Kossuth-díj (1966, 2007)
Érdemes művész (1976)
Kiváló művész (1982)
Fővárosi Nívódíj (1990)
Erzsébet-díj (1992)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1996)
A Nemzet Színésze (2000)
Pro Urbe Budapest díj (2003)
Prima díj (2009)
Gundel művészeti díj (2009)
Budapest díszpolgára (2014)