Magyarország háború utáni nemzedékének egyik meghatározó előadóművésze. A '60-as évek elején az első Ki Mit Tud? vetélkedőn tűnt fel osztálytársával, Gergely Ágival, mint a "két Gézengúz". A TV-szereplés után megkeresték az akkori amatőr sztárzenekarok: az Omega, majd az Illés, végül a Metro is. 1967-ben főszereplője volt az Ezek a fiatalok című filmnek, mely jelentős állomása életének. Munkásságát a megzenésített versek, a tematikus, társadalomkritikus szövegek már a kezdetektől jellemezték.

Míg népszerűsége felfelé ívelt, lemezei sorra aranylemezek lettek, addig a politika több dalát is cenzúrázta. Hazai sikerei mellett sorra elismerést szerzett külföldön, főként a szomszédos országokban, még Amerikában is. Szerepelt számtalan TV-show-ban, készültek önálló műsorai, lemezei folyamatosan jelentek meg, valamint a Fonográf zenekarral készített felvételeket. A '79-es Valahol című LP-t a szaksajtó az évtized lemezének választotta. A '80-as években megszűnt a Fonográf. Dalainak szövegét továbbra is Bródy János írta.

'92-ben lépett először a BS színpadára, melyet a következő pár évben hatszor megismételt. 2002-ben Ki nevet a végén címmel új stúdióalbuma jelent meg, melyen először dolgozott együtt szerzőként és művészeti producerként Lerch Istvánnal. 2003-ban az Unionton német kiadó gondozásában Wie sag Ich's Dir címmel megjelent egy CD válogatás legsikeresebb német nyelvű felvételeiből. 2005-ben és 2006-ban verslemezei jelentek meg. Díjai: Liszt Ferenc-díj - 1977, Kossuth-díj - 2008, Prima Primissima díj - 2008