Bródy Sándor (Eger, 1863. július 23. – Budapest, 1924. augusztus 12.) nagy hatású magyar író,...
Hozzászólások
gladiolus
2013 jún. 26. - 14:37:31
Én is remélem, hogy esik róla szó, mert Bródy Sándor mûveit nagyon szeretem. Vannak az ismertebb mûvek, A dada, A tanítónõ, a Medikus-ezeket gondolom, sokan ismerik, nem ezekrõl szeretnék szólni, hanem a drámákról, és a Királyidillekrõl. Kedvencem tõle a Tímár Liza-ez a név így keveset mond, egy úrilányról és annak háziorvosáról, egy jó huszassal idõsebb, de még vonzó orvosról, akik csak lassan ébrednek rá, mit is akarnak valójában. Nagyon kellemes olvasmány a nõi léleknek.
A másik kedvencem a Királyidillekbõl a Mátyás király házasít-így ez a cím is semmitmondónak tûnhet, mint egy népies vers, de közben egy kõkemény dráma. Ezekben a mûvekben a királyokat lehozza a magaslatról a hétköznapi ember szintjére, és úgy mutatja be õket a gondjaikkal, az érzéseikkel együtt, mintha közülünk valók volnának.
SPOILER
A cselekmény egy olyan szitu, hogy adott egy fiú és egy lány, akik gyermekkorukban játékból eljegyezték egymást. Aztán a fiúból király lett, a lányból varróleány, aki megbízást kap, hogy készítse el a király leendõ feleségének menyasszonyi ruháját. De közben férjhez kellene mennie Erdély legnagyobb Urához, és ezért a király személyesen jön el, hogy összeadja õket. Amikor azonban meglátják egymást, megváltozik minden, felélednek a rég mélyre temetett érzések, és a király szíve, csakúgy, mint a lányé is, csapdába esik, s bár a király kedves és gyengéd, mégis le akarja beszélni magáról a leányt, próbál keményebb dolgokat is mondani neki kétségbeesésében, de hiába. Nincs számukra menekülés.
Mátyás:
-„Jól van, ha te engem szeretsz, valamit én kérdek tõled. Simon Petronka, félelem nélkül felelj nekem. Szólj. Mit akarsz inkább, hites felesége lenni Erdély legelsõ urának, ki téged tenyerén hordozna, tisztelne, becsülne. Mindenki, grófi lány, úrilány, irigyelne mind.
Vagy akarsz e lenni az én kedvesem? Szolgálóleányom? Ha akarlak, látlak, ha megunlak, szemétdombra doblak. Mással, ifjúval, derékkel nemegyszer megtettem.
Ma még megölellek, holnap meg sem ismerlek, feledem, hogy nekem hû szerelmed, egy életed adtad. Bujkálnod kell, félned kell, sem rangod, sem tiszted. A királyné, ha eljön, és megtudja, hogy vagy, szemed kiásatja.
És ha most magammal viszlek, lehet, hogy egy útszéli csárdában betyárnak, bírónak, katonának martalékul hagylak.
Szólj, mi akarsz hát lenni? Annak boldog, hites felesége, vagy nékem alázott szolgálóleányom?
Petronka:
A te szolgálóleányod.” SPOILER vége
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások