Az aktuális rész ismertetője: A nap lovagjai címet viselő nagyszerű sorozat Nemeskürty István szakértő irányítása mellett olyan hírlapi tárcaírókra irányítja rá a figyelmet, mondandóját az alkotó műveiből vett szemelvényekkel illusztrálva, akiknek jelentősége kiemelkedő, az utókor azonban méltatlanul megfeledkezett róluk, a korszak más alkotói mellett háttérbe szorultak, vagy pedig pályájuk ebben a kontextusban is kiemelést érdemel. Tömörkény István "szíve a népé" volt, ahogyan a szintén szegedi Sík Sándor fogalmazott. Az írót, aki nem tagozódott be a megszokott irodalmi hierarchiába, és aki patikussegédtől katonán és újságírón át filmkritikusig sok hivatást űzött, maga Tolsztoj is nagyra becsülte. Tömörkény humánus szeretettel ábrázolta, és nem kinevette esendő hőseit. Bár élete, Mikszáthhoz, Mórához, Juhász Gyulához és József Attilához hasonlóan, Szeged városához kötötte, ahol néprajztudós, régész és a Somogyi Könyvtár igazgatója is volt, kevesen tudják, hogy színdarabot is írt a Nemzeti Színház számára. Az emberek azonos mércével történő megbecsülésén alapuló társadalombíráló humora és Tamási Áronra emlékeztető szépírása kiemelkedő része a magyar irodalomnak.

A műsor ismertetése: Bródy Sándor novellájának címét kölcsönöztük sorozatunkhoz. "A nap lovagjai" a kor hírlapírói voltak, és igyekeznek írásaikkal jobbá tenni a társadalmat. Naturalisztikus novellájának kiadására gyűjt előfizetőket Gyulán, s ismét egy író, aki nem budapesti fellépésével válik híressé. Katona korában felpofozta őrmesterét, amiért lecsukták. Jókai, aki csak írásaiból ismerte, elment Rudolf trónörököshöz, és elintézte, hogy kiengedjék. Írásaira a kellemes gonoszság és a csípős humor jellemző, nála is erős a társadalombírálat. 1918-ig minden művét megfilmesítik, őt tekinthetjük az első forgatókönyvírónak. A hónapos szoba és a festő esete a katonatiszttel című jelenet jól érzékelteti a millenniumi idők hangulatát.