Az aktuális rész ismertetője: Peter Hook életében éppúgy meghatározó volt egy bizonyos Sex Pistols nevű nevenincs punkzenekar 1976-os, 42 néző előtt lezajlott hangversenye a manchesteri Lesser Free Trade Hallban, mint a későbbi Factory- és Hacienda-alapító Tony Wilsonéban. Hook egy barátjával, Bernard Sumnerrel látogatta meg a rendezvényt, ami valósággal letaglózta, olyannyira, hogy másnap meg is vette élete első basszusgitárját, és pár hónapon belül meg is alakult a Warsaw nevű zenekar, a mikrofonnál a frissen felvett Ian Curtisszel. A JoyDivision előtörténetéből következik, hogy az alapító Peter Hook a zenekar hagyományainak legautentikusabb továbbörökítője. Összetévesztethetetlen, pulzáló, minimalista, hideglelős basszusgitár-játéka, dalszerzői hozzájárulása a JoyDivision fojtott, ki-kirobbanó posztpunk számaihoz, majd később a New Order elektronikával átitatott dance-rockjához elemi hatást gyakorolt a kilencvenes évek elejének brit tánczenéjére. Egészen 2007-ig játszott a New Orderben, amikor szinte egyik napról a másikra bejelentette, hogy nem hajlandó többet együtt dolgozni Sumnerrel. A lépés meg is rendítette egy kis időre a zenekart, ami csak jó pár év szünet után szedte össze magát annyira, hogy újra színpadra lépjen. Hook viszont könyveket kezdett írni, a JoyDivisiontörténtetét összefoglaló UnknownPleasures éppen tavaly szeptemberben jelent meg. Közben megalapította saját zenekarát Light néven - és nem meglepő módon JoyDivision-dalokat kezdett játszani, a lehető leghűségesebb formában. A projekt apropója az Ian Curtis halálának 30. évfordulójára rendezett megemlékezés volt a manchesteri Factory klubban, amin az UnknownPleasurest adták elő - majd egy évvel később a második, "posztumusz" lemez, a Closer koncertje is sorra került. Hook több interjújában is beszél arról, hogy milyen különös élmény volt ez számára: hiszen a Closer lényegében a Curtis halálát követő "feloszlás" után jelent meg, ezért ezeket a számokat sosem játszották élőben (mint az köztudott, Ian Curtis az amerikai koncert