Az aktuális rész ismertetője: Lőrincz Vitus festőművész Bukovinában született, Istensegíts községben, 1933. szeptember 22-én. Bukovina a trianoni békeszerződés után Romániához került. A román nacionalizmus fölerősödésével egyre nehezebbé vált a helyzetük, amit a mérhetetlenül nagy szegénység is fokozott. 1940-ben Dr. Németh Kálmán, józseffalvi pap és Gáspár Márton, Lőrincz Vitus nagyapja, Istensegíts bírója Budapestre jöttek, hogy a Magyar Kormánnyal tárgyalást kezdjenek a székelyek hazatelepítése ügyében. Felemás megoldás született. 1941-ben az öt bukovinai székely falu, szám szerint 14000 fő a Bácskába került, az onnan elmenekült szerbek falvaiba. Lőrincz Vitus ott végezte el az elemi iskola első három évfolyamát. Aztán fordult a sors. 1944 őszén az éppen felépült házukat is el kellett hagyniuk, mert Tito partizánjai után megjelentek az elmenekült szerbek is. Lőrincz Vitusék ismét földönfutók lettek. 1945-ben Tolna megyében, Majoson kezdték újra az otthonteremtést szüleivel és öt testvérével együtt. A bukovinai székely sors meghatározta életét és művészetét egyaránt. Erről így vall: "Nem véletlen, hogy képeim elsősorban az emberről szólnak. A hitről, a szeretetről, az összetartozásról. A világi témák mellett sok bibliai tárgyú képet festek."

A műsor ismertetése: Nem csak azért érdemes valakiről portrét készíteni, mert híres, sok díjat nyert, okos vagy szép. Sokszor sokkal érdekesebb az olyan történet, ami azokról szól, akik nem mindig vannak a reflektorfényben, de életük példamutató. Az Isten kezében című sorozat csaknem két évtizede arra törekszik, hogy bemutassa a Mindenhatót legkülönbözőbb emberi sorsokon keresztül.