Az aktuális rész ismertetője: Csaroda és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Nevét írásos formában
1299-ben említik először az oklevelek. A település nevét az itt folyó Feketevíz patak szláv elnevezéséről (Csernavoda) kapta. A 13. században a Káta nemzetség birtoka. E nemzetségből származott a Csernavodai család. A 14. században jelentős hely volt birtokosa a Carodai család révén, amely Bereg vármegye vezető tisztségviselőit adta, és a kor szokása szerint Bereg vármegye egy évszázadon át elöljárójának lakóhelyén tartotta a megyegyűléseit. A falu jeles műemléke a templom, a 13. században épült.

Tarpa nevét 1299-ben említették először egy oklevélben Tarpa néven. Ekkor már állt
Szent Andrásról elnevezett temploma. A 13. században már népes község birtokosa a Tarpai család. A szabálytalan alaprajzú település a középkorban már mezővárosi ranggal bírt. 1626. március 1-jén Bethlen Gábor fejedelem kiváltságlevelet adott a településnek, ami szabad kereskedelmet és teljes vámmentességet biztosított az egész ország területén. A módos Szatmár vármegyei mezőváros fontos szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcot előkészítő bujdosómozgalomban.