Az aktuális rész ismertetője: Lévai Anikó nem "csak" miniszterelnök-feleség, ötgyermekes anya, egyetemi oktató, jótékonysági, karitatív szervezetek alapítója és segítője, hanem igazi lokálpatrióta is. Szülővárosát, Szolnokot, és annak környékét választotta szerelmes földrajzának színteréül. "Szeretném megmutatni a Tiszát, a legmagyarabb folyót, kicsit közelebbről is, amint magányosan szeli kanyarulatait. Szeretnék egy kicsit arról beszélni, hogy ez a folyó milyen szervesen él együtt az itteni emberekkel. És néhány itt élő embert is bemutatnék, hisz a táj mellett az is legalább olyan fontos, milyen népek lakják a vidéket. Az ember ezer szállal kötődik a szülőföldjéhez, s hogy mi lesz, vagy mi lett belőle, szorosan összefügg azzal, hol, milyen tájon nőtt fel, milyen emberek között. Ha ez a szál, ez a kapocs megszakad, az olyan, mintha talajunkat veszítenénk. Attól valaki az ember, hogy a helyén van a világban. És e kötődések, ezek a gyökerek éppen azt határozzák meg, hol van a helyünk, mi a dolgunk a világban."