Az aktuális rész ismertetője: Az első, kezdetleges hegedűk - amelyeket a "vonós lant" kategóriába sorolunk - viszonylag különböző formákban és méretekben Afrikában, Ázsiában és Európában is megjelentek. Találunk primitív, egyhúros hegedűt Maliban és Etiópiában, háromhúrosat Törökországban és Iránban, és még az amerikai apacs indiánok is használnak egy különös hegedűt, amelynek a teste egy kivájt kaktusz. A modern hegedűk a 16. században, Itáliában fejlődtek ki, köszönhetően az olyan híres hangszerkészítőknek, mint Garneri, Stradivari és Amati. A 18. században pedig nagyszerű zeneszerzők, Paganini, Tartini és - természetesen - Vivaldi a legnemesebb hangszerek közé emelték a hegedűt.

A műsor ismertetése: A francia dokumentumsorozat a hangszerek történetét kíséri nyomon, a hangszerkészítés bonyolult mesteri műveletein keresztül. Elsőként a Franciaországból eredő kintornát mutatjuk be: Barbarie-orgonának is nevezik a feltalálójáról, egy Barberi nevű olasz orgonakészítőről. Ez a vándormuzsikusok mechanikus hangszere, ami abban különbözik az igazi orgonától, hogy nem a klaviatúrán játszva szólaltatják meg, hanem egy kurblival megforgatnak egy hengert, amire rájelölték a hangokat. A kintorna első változatai már a 17. században megjelentek.