Az aktuális rész ismertetője: A Kamerunt ábrázoló térkép boszorkányt formáz, ennek "kalapja", az ország északi része, a Szahara-peremi Csád-tóig ér. A félsivatagos, néhol nagyon kopár tájon egy-két nagyobb folyó vág át, a déli esőket szállítva a tó felé. A Sári folyó mentén még föllelhető némi mezőgazdaság, a gyér füvű legelőket kecskék, birkák rágják. A Kala Moule Nemzeti Park valaha elefántjairól volt híres. A Csád-tónál viszont négy ország határa találkozik, ez kiváló terep mindenféle terrorista, rabló vagy éppen orvvadász shiftának. Egyszer Csádból, a szomszéd országból betört ide egy ilyen banda, legyilkolták a nemzeti park embereit, fölégették az épületeket, és kilőttek minden állatot. Zsákmánnyal megrakodva hamar eltűntek a nigériai pusztákon. A hatóságoknak ideje sem maradt üldözni őket. Azóta a Kala Muele Park nem létezik. A Sári a Csád-tóba ömlik. Partjain akad még víziló, krokodil, de egyre kevesebb. A tó maga rettentően sokat változik, kiterjedése néha a 30.000 négyzetkilométert is eléri, de előfordult, hogy teljesen kiszáradt. Élővilágáról a korai - főleg német - kutatók legendákat írtak, ma már csak madárvilága jelentős. Ide, a világ végére már nagyon ritkán vetődnek idegenek. A magyar kutatócsoport egy Csád-tavi szilveszteri mulatsággal búcsúzott Kameruntól.

A műsor ismertetése: A Guineai öböl partján emelkedő óriásvulkánról 2500 évvel ezelőtt Hannó, a főníciai utazó tudósított először. A füstölgő tűzhányót az "Istenek szekerének" keresztelte el. A középkor végén - vagy már az újkor hajnalán - Fernao Poo, a portugál Tengerész Henrik hajósa jutott el ide. A hegy alatti folyókban sok rákot látott, ezért nevezte el a folyót, a hegyet és a tájat is Camaroesnek, rákosnak. 1884-ben a Német Birodalom alapított gyarmatot itt, az első világháború után követték őket az angolok és a franciák. A 60-as évek függetlenedési hullámában Kamerun önálló ország lett. A Kamerun hegy csúcsa ma is vulkáni aktivitást mutat. Alatta a havasi rétek világa jönne, ha időről időre föl nem gyújtanák a vadászok. A lejjebb húzódó esőerdő övezetet még a németek legnagyobbrészt kiirtották, de a helyére felnőtt, úgynevezett másodlagos esőerdő is igen nagy értékeket rejt. Az ENSZ, a brit és a kameruni kormány nemzeti parkká szeretné fejleszteni a hegy területét, mert a felmérések szerint a világ 20 legfontosabb élőhelyei közé tartozik. Az értékek felmérésében, dokumentálásában vett részt a Magyar Tudomány Esőerdő Expedíció is.