Az aktuális rész ismertetője: A Bódeni-tó smaragdos csillogását annak köszönheti, hogy területének jelentős részét vizinövények borítják. Éppen ezért 30 különböző halfajta lubickol és él Európa harmadik legnagyobb édesvizű tavában. A tó egyedülállóan kellemes éghajlata és a tavat körülölelő hegyek, a páratlan panoráma még Hermann Hesse szívét is rabul ejtette. Hesse egy Zeppelin-utazás nyomán a következőket vetette papírra: "Láttuk a tavat csendesen övező közeli és távoli városokat. Föntről a tó emberléptékűnek tűnt, lenyűgözött a táj változatossága: a tagolt partvonal és a hegyek lejtői a magas hegyvonulatokkal. Feltárult előttem az évek óta jól ismert táj meglepően egyszerű szerkezete; mint amikor a diák hosszú, fáradságos munka után hirtelen megérti a tananyag szerkezetét és összefüggéseit." Több mint ezer éven át a kolostorok nyomták rá bélyegüket a Bodeni-tó menti kultúrára. A 6. század elején Írországból és Skóciából érkezett szerzetesek igyekeztek az alemannokat keresztény hitre téríteni. A 8. században a bencések megalapították az első kolostorokat, új földművelési kultúrát honosítottak meg a régióban, a gyümölcs-termesztést.

A műsor ismertetése: Az embert kezdetek óta érdekli az idő, az idő múlása. A Nap és a Hold égi vándorútja a természet órája. A Nap jelentette az emberek számára is az első időmérő eszközt. Őseink felfedezték, hogy a Nap mindig állandó pályán halad az égen, az idő múlását tehát az árnyékok segítségével is lehet mérni, mindaddig, míg süt a nap. Mechanikus eszközökkel még pontosabban lehet mérni az időt. Ráadásul sem a Nap, sem a Hold nem kell hozzá. Ezek az eszközök viszont olyan érzést keltenek bennünk, mintha az idő meghatározott ütemben telne, ahogy az óra jár. Az idő azonban csalóka dolog.