"Örökké bolygó kísértet lett belőlem" - ezekkel a szavakkal búcsúzott Szergej Rachmaninov Pétervártól és a barátaitól, amikor 1917 decemberében, karácsony estéjén elindult a Finlandia pályaudvarról Stockholm felé. Királyi meghívásnak tett eleget, mivel maga mögött akarta hagyni a forradalom-tépázta Oroszországot. De úgy érezte, kényszerből cselekszik, és hogy soha nem szabadul meg attól a tehertől, amit a hazátlanok cipelnek magukkal. "Bánat-szüret terhét hordozom" -írja visszaemlékezéseiben. Rachmaninov a késő romantika izgalmas képviselője, virtuóz zongoraművész, karmester. Liszt, Chopin és Szkrjabin műveinek volt avatott tolmácsolója. Naplójának és visszaemlékezéseinek felhasználásával készült ez a lírai portré, amelyet számtalan zenei betét és sok archív bejátszás gazdagít.