Jancsó Miklós, a magyar filmművészet nemzetközileg elismert mestere szeptember 27-én lenne 100 éves. A jeles évforduló tiszteletére szeptember 30-tól rövid időre visszatér a mozikba az 1965-ben készült Szegénylegények. A filmklasszikus teljes körű digitális restaurálása a bemutató 50. évfordulója alkalmából, 2015-ben készült el a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum és Filmlabor együttműködésében, abban az évben a Cannes-I Filmfesztivál Classics szekciójában is bemutatták.

Jancsó Miklós történelmi parabolája a hatalom és az egyén komplex viszonyát modellezi. A Szegénylegények a szabadságot eltipró rendszerek kortól függetlenül érvényes, sokkolóan pontos látlelete, a magyar filmtörténet mérföldköve, a modernizmus nemzetközileg elismert alapműve. Jancsó ezzel az alkotásával a film formanyelvének világhírű megújítója lett.

A kiegyezés után, 1869-ben játszódó történetben a kormány elrendeli a betyárvilág felszámolását. Az elfogott gyanúsítottakat egy alföldi sáncba zárják, a kihallgatások a közeli tanyán zajlanak. A csendőrök a legkülönbözőbb módszerekkel próbálják megtörni a rabokat, gyenge pontjaikat kihasználva kegyetlen játszmát űznek velük.

Görbe János, Latinovits Zoltán, Kozák András, Molnár Tibor főszereplésével készült fekete-fehér film a magyar filmkritikusok nagydíja mellett az operatőri díjat (Somló Tamás) és a legjobb színész díját (Görbe János) is elnyerte, majd a pécsi játékfilmszemlén a szakmai zsűritől a legjobb rendező díját, a társadalmi zsűritől a nagydíjat kapta meg; Locarnóban a nemzetközi filmkritikusokat tömörítő FIPRESCI díjával, a rangos londoni filmfesztiválon pedig a legjobb külföldi film díjával tüntették ki, Cannes-ban Arany Pálmára jelölték. Martin Scorsese szerint a világ egyik legjobb filmje, amelynek képi és narratív virtuozitása mind a mai napig letaglózó.