Észtország, 1944 tele. Emberek tízezrei hagyják el az otthonaikat a frontvonal közeledésétől rettegve. Néhány tengerparti falu teljesen elnéptelenedik. Egy fiatal szürkeszemű nő, Eetla kiszáll az utolsó csónakból, feladva az egyetlen esélyt a menekülésre. Szembeszállva a jeges széllel és esővel, visszatér a világítótoronyba, ahol eddig az apjával élt.
Eetla fél a valóságtól, fél a kiszámíthatatlan holnaptól. A lány az álmaiban keres menedéket, valósakban és képzeltekben, a lényeg csak az, hogy életben tartsa a pillanatot a múlt és jövő között. Eetla attól fél, hogy elveszíti belső egyensúlyát, az egyensúlyt ébrenlét és alvás között.