Mikor a huszonhárom éves Santiago (Pietro Sibille) hazatér a perui-equadori háborúból, nem találja helyét a hétköznapi életben. Az életéből kiesett öt év nehéz próbatétel elé állítja: se a munkakereséshez szükséges képességei nincsenek meg, se a tanuláshoz szükséges pénz. Háborús bajtársai megpróbálják bevenni egy rablásba, de Santiago úgy dönt, inkább taxisofőrként dolgozik, és egy számítástechnikai tanfolyamra is jelentkezik. Feleségével megromlott a kapcsolata, ezért visszaköltözik lecsúszott családjához egy alsóosztálybeli környékre, Limába.
Santiago elidegenedése egyre nő, ahogy az általa dekadensnek ítélt viselkedési formákat tapasztalja. A Santiago napjai bonyolult és fontos kérdést vet fel: mi a teendő a háborúból hazatérő katonákkal? Mit várjunk el valakitől, akit arra tanítottak, hogy mások nevében öljön? Pietro Sibille óriási szimpátiát vált ki humanitásával és sokrétegu Santiago-ábrázolásával. Annyira mély és árnyalt ez a szerepformálás, hogy biztosak lehetünk benne: még a legelhivatottabb pacifista is át fogja élni a hős tragédiáját.