A Parador Húngaro (vagyis a magyar megálló) egy kolbászsütő Bogotában, Kolumbia fővárosában, ahol különös barátság szövődik a film főszereplői, két "furcsa magyar" között. A nyugdíjas korú Villás György 56-os menekült a Nyírségből, aki bár soha nem tért vissza a hazájába, a Parador Húngaro tulajdonosaként végig a magyar megállóban élte az életét. A negyvenes éveiben járó Patrick Alexander amerikai katonacsalád sarja, aki egyik bázisról a másikra költözve nőtt fel szerte Amerikában és Nyugat-Németországban, majd fiatal felnőttként sajátos otthonra lelt félig megtalált, félig elképzelt magyarságában. Az eltérő életkor és kulturális háttér ellenére a kettejük története meglepően hasonló képet fest arról, ahogy a történelem által kijelölt úton, mégis saját vágyainktól és emlékeinktől vezérelve igyekszünk otthonra találni ebben a világban. A kolumbiai és magyarországi helyszíneken forgatott dokumentumfilm spontán egyszerűséggel, filmes allűrök nélkül, közvetlenül szólítja meg a nézőt, így a főszereplők olykor különlegesnek, máskor esetlegesnek tűnő sorsából is előtűnnek azok a motívumok, amelyek mindannyiunkra jellemzők.