Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
10/10
koromiska
2012 nov. 12. - 14:51:40
10/10
A Paradicsomi fák gyümölcsét esszük a korszak legstilizáltabb példázatai közé tartozik. A rendezõnõ elhagyja az aktuális társadalomkritika síkját, és megalkotja a paradicsomból való kiûzetés mítoszának neoszecessziós variációját. Egy furcsa, téren és idõn kívüli panzióban a pszichologizmust elvetõ látásmóddal tanulmányoz egy titokzatos nõgyilkost és új áldozatát. Chytilová a történet, a filozófiai kicsengés és a bemutatott érzelmek összetettségében is szándékosan az érthetõség határán mozog. A történet perspektívája Jiøí Koláø képzõmûvész kollázsaira emlékeztet. Formális harciassága alapján a filmet az avantgárd filmek közé sorolhatjuk. Ennek ellenére a rendezõnõ nem maradt meg a formális játéknál, mint Nìmec a Szerelem mártírjaiban (Muèedníci lásky) vagy az abszurd komédiánál, mint Antonín Má¹a a Szálloda idegeneknek (Hotel pro cizince) címû filmben. Chytilová személyes poétikája hozza a lírát és a belsõ pátoszt. Elsõ pillantásra mindkét törekvés szinte észrevehetetlennek tûnik, ennek ellenére Chytilová szilárd életfelfogása mellett filmjeinek döntõ mûvészi egyediséget adnak.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások