Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Nők férfiak nélkül

Zanan-e bedun-e mardan/Women Without Men
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott német-osztrák-francia filmdráma, 95 perc, 2009

Értékelés:

18 szavazatból
Szerinted?
14 hozzászólás
Videó
+ 8 kép
Videó + 14 kép

Értékelés:

18 szavazatból
Szerinted?
14 hozzászólás
Az 1953-as, CIA által támogatott iráni hatalmi puccsot követő időkben járunk. Tanúi lehetünk annak, hogy ebben a kaotikus, bizonytalan korban négy, egymás számára teljesen idegen nő sorsa miként fonódik össze. Egy gyönyörű kertben találkoznak, ahova férfiak nem tehetik be a lábukat. Itt ismerik meg egymást, és lelik meg saját szabadságukat, vigaszukat, és találnak megértő társakra a másikban.
A háttérként funkcionáló történelmi esemény tükrében láthatjuk kibontakozni az iráni nők életét: szenvedésüket, elnyomottságukat, és a szabadság utáni vágyukat, amit a társadalom írott-íratlan szabályai nem biztosítanak számukra. Az emigrációban élő Shahrnush Parsipur nagysikerű, hazájában betiltott regényéből készült alkotás csodaszép környezetben, a négy nő történetén keresztül ad hiteles korképet az 1950-es évek Iránjáról.
Bemutató dátuma: 2010. szeptember 30. Forgalmazó: Mozinet

Stáblista

Szereplők

Shabnam Toloui
Munis
Pegah Ferydoni profilképe Pegah Ferydoni
Faezeh
Arita Shahrzad
Farrokhlagha
Tóth Orsi profilképe Tóth Orsi
Zarin
Navíd Akhavan
Ali
Bijan Daneshmand
Abbas
Mina Azarian
Zinat
Rahi Daneshmand
katona

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

Irány Irán

Férfivilág női szemmel: Shahrnush Parsipur írónő nagysikerű regényéből a vizuális művészet jeles alakja, Shirin Neshat...

További cikkek mutatása

Díjak és jelölések

  • Velencei Nemzetközi Filmfesztivál

    2009
    Legjobb rendező: Shirin Neshat

  • Velencei Nemzetközi Filmfesztivál

    2009
    Arany Oroszlán jelölés: Shirin Neshat
További jelölések mutatása

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
olahmiki1959 2014 febr. 24. - 03:50:57
Nem véletlen, hogy a keleti, vagy déli földrészeken, országokban forgatott filmek, - bár általában egzotikus tájakon játszódnak, és sokszor érdekes az alaptörténetük, - mégsem jutnak el igazán az európai nézõkig, vagy nézõkhöz...
Nyitottan, érdeklõdéssel ültem le megnézni ezt a filmet - hamar túltettem magam rajta, hogy a felirat miatt végig olvasnom kell - érdekes volt a sztori, jók voltak a karakterek, a különbözõ anyagi és társadalmi helyzetû iráni nõk története is megfogott, aztán lassan, észrevétlenül, egy idõ után az tûnt föl nekem, hogy nem tudom pontosan, hogy ki kicsoda.
A hasonló arcberendezésû és öltözetû közel-keleti nõi szereplõk vonatkozásában kezdtem elveszíteni a fonalat.
(Ha ezzel csak én voltam így, akkor ez jó nagy égés...:)))
Ráadásul bejött a szürrealista vonal is a képbe, meghalt, de valahogyan mégis életben maradt szereplõvel, az idõsíkokban való ide-oda ugrálással, egyre jobban belekevert politikai szállal, úgyhogy megnéztem a filmet, érdekes is volt, valamiféle képet kaptam az irániak mozgolódásairól az 50-es években, meg a nõk sanyarú helyzetérõl úgy általában a Közel-Keleten, de összességében az egész film - legalábbis nekem, - kissé, vagy nem is kissé, zagyva maradt a végére.
Természetesen, a jó szándékot minden ilyen filmnél el kell ismerni, sõt, szerintem több ilyen kellene, mert mi, európai nézõk nagyon keveset tudunk a tõlünk távol esõ vidékek népeinek a mindennapjairól.
Válasz
9/10
offtopic
sioux 2014 febr. 23. - 22:51:20 9/10 Előzmény Viharmadár76
Végletekig leegyszerûsített (és hamis) a világképed.
A nyugati piacnyerés vice versa is mûködik, pl. sokkal nagyobb a nyugati exportunk, mint a hidegháború idején. Igenis labdába lehet rúgni magyar vállalatoknak is nyugaton. Nemcsak nagy multik mûködnek ott sem, és lehet velük versenyezni. És Mo-n biztos, hogy nem mûködött volna a szocializmus évtizedekig, ugyanis a relatív jólétet csak (nem nyereséges beruházásokra, hanem folyó vállalati és szociális támogatásokra) fordított hitelbõl tudta biztosítani, minõségben, mennyiségben, minden tekintetben versenyképtelen volt a magyar (és minden keleti központi államtervezett és állami tulajdonú) gazdaság 95%-a. De még a szovjetek sem bírták volna, mert ha nem is adósodtak el, a NATO országok egy fõre jutó GDP-jének kb 10-ébõl nem bírták a fegyverkezési költekezést. A gazdaságuk pedig még a magyarnál is elmaradottab volt. Ez nem a magyar mérnökök személyes képességeinek hiánya miatt volt (gazdasági vezetõk, döntéshozóknál már ezt nem állítanám a kontraszelekció miatt), hanem egy nem inspiráló, nem versenyzõ, nem dinamikusan változó, nem elõrelépõ rendszerben törvényszerû. Meg kell nézni ugyanolyan kultúrális-tudományos háttérrel milyen különbség lett a két Németország, a két Korea stb között. De Kína is csak azóta lódult meg, mióta engedi a saját és a nyugati privátgazdaságot szabadabban mûködni. Lehet jönni az olcsó bérrel, alacsony vidéki és munkás életszínvonallal, csakhogy azelõtt e tekinetben a helyzet még sokkal rosszabb volt.
Válasz
9/10
sioux 2014 febr. 23. - 22:29:29 9/10 Előzmény Karthauzi
De, nagy részük akar, én beszéltem emigráns iráni diákokkal. Nagyrészt a tudatlanságban tartott vidéki tömegek adják a fundamentalista hatalom tömegbázisát -õk nem akrnak nyugatosodni, de azt sem tudják igazán, mi az. Könnyen lekelesíthetõek az ellenségképgyártó manipulációkkal, a törzsi ösztönök felszításával.
Válasz
Viharmadár76 2013 febr. 27. - 13:00:48
A "nyugatosítás" a gyakorlatban mindig azt jelenti, hogy az amerikai és Nyugat-Európai gazdasági lobbik érdekeinek megfelelõ piacteremtés, akár erõszakos úton a demokrácia kegyes álcája alatt.
Ezért "égetõen veszélyes" az irániak kezdeti atomprogramja (miközben hagyták, hogy Észak-Korea szépen kiépítse életveszélyes atom arzenálját).

És a piacnyerés miatt vált fontossá hirtelen a Nyugatnak a keleti népek felszabadítása 90' körül - máskülönben a nyugati kommunisták egész szépen eléldegéltek volna a megosztott kontinensen keleti szovjet elvtársaikkal még vagy száz éveket.

üdv:Vhm :)
Válasz
1/10
Karthauzi 2013 febr. 27. - 12:43:19 1/10
Feminista film az iráni ellenzéktõl, akiket a nyugat arra használ fel, hogy bomlassza az országot?? + film egyik mondanivalója: "iszlám világban sanyarú a nõk helyzete" ,-> következtetés: már ez is ok lehet arra, hogy fel kell szabadítani" az országot, lehetõleg katonai úton...



nem tetszett. A beavatkozás politikáját támogatja, pedig az Irániak többsége nem akar nyugatosodni.
Válasz
SophiaCherry 2012 máj. 30. - 22:39:54 Előzmény ada8888
Kedves ada8888! Kicsit jobban átgondolhatná mit mond mielött egy ennyire érzékeny témába nyúl. "Ez az "iszlám világban sanyarú a nõk helyzete" téma eléggé sokszor feldolgozott már, de lehet ebbõl is jót kihozni, csak legyen új megközelítés."
Ki lehet menni Iránba és eltölteni ott egy kevés idõt, aztán mondani hogy lehet jót is kihozni belõle. Itt egy ÉDESapa egy parázsló fadarabbal verte meg a lányát mert megállt beszélgetni egy fiatal fiúval hazafelé jövet és ezt egy szomszéd asszony elmondta a szülõknek, és ez csak egy a sok közül.
Remélem addig nyúzzák ezzel a témával az embereket amíg végre valami történni fog.
Válasz
offtopic
baribarany 2010 okt. 30. - 05:41:46
http://www.dunatv.hu/kulfold/iran_jelkepe.html
Válasz
sushi 2010 okt. 23. - 13:07:54 Előzmény ada8888
Még annyit hozzáfûznék, hogy szerintem direkt volt ilyen hangulata a filmnek...a zene, a helyszínek...
Egyébként a kert, az furcsa mód, a civilizáción kívül volt, ezáltal azt hinné az ember, hogy ott a felhõtlen megtisztulás,boldogság, de kb. ott a kertben, a filmben maximum 5 perc volt, ami probléma mentes... Bár ezt is nehéz kijelenteni, hogy teljes volt a boldogságuk volt...mert azért motoszkált ott valami hogy nem felhõtlen. A Tóth Orsi az egész filmben boldogtalan, nyomasztó hangulatot árasztott.
Válasz
sushi 2010 okt. 23. - 12:59:56 Előzmény ada8888
Szerintem azért dolgozzák fel ilyen sokszor, mert ez egy iszonyú fontos téma az egész világon, kihat az egész világra. Sokszor láttunk ilyen filmet mégse sikerült semmit elérni vele. Ugyan úgy van továbbra is a helyzetük, ami nekem borzasztóan rossz. Én mint kis ember nem tudok tenni semmit értük, de ha az egész világ látja lehet, hogy megindul valami folyamat és szerintem ezért még több ilyen filmet kell látnunk...
Egyébként miért nézted meg, ha már sok ilyen jellegû filmet láttál?? Nesháttól vártál valami jobbat??
Valóban volt néhány hosszabb jelenet a filmben, akkor én is unalmasnak tartottam, de így összhatásában, visszagondolva mégse gondolom azt, hogy unalmas lett volna a film..
Válasz
ada8888 2010 okt. 21. - 16:18:33 Előzmény sushi
Nekem nem tetszett sajnos. Ez az "iszlám világban sanyarú a nõk helyzete" téma eléggé sokszor feldolgozott már, de lehet ebbõl is jót kihozni, csak legyen új megközelítés. szerintem itt nem volt. Néha nem értettem, mi miért történik, hol a valóság és az álom között a határ. Nyomasztó volt a helyszín és a zene, és nekem nem jött át a mondanivaló azt leszámítva hogy az iszlám világban a nõknek rossz. Sok volt a vontatott rész, szeretem a mûvészfilmeket és nem baj egy filmnél a lassúság, ha a drámai hatás fokozása a cél, de azért unatkozni nem szeretek egy film alatt. Itt a vontatottságnak nem láttam értelmét.
Válasz
Összes hozzászólás