Színháztörténetünk egyik legnagyobb sikere volt Nagy Ignác mesterien megírt politikai szatírája (1843), amely egyszerre teszi köznevetség tárgyává a megyei közigazgatás korrupcióit, gúnyolja ki a maradi vármegyei kiskirályt meg a fűt-fát ígérő, frázishős ellenjelöltet. Majd egy vígjátéki fondorlat útján győztessé avatja a közöttük álló mérsékelt, józan, felismerhetően Széchenyi eszméiért lelkesedő fiatalembert. A Tisztújításban egy valójában nem politizáló hős lesz a politikai győztes. S mindezt olyan kedves szerelmi cselszövényhálózat szövi át, hogy minden nézőt elbűvöl a komédia.