Kár a benzinért

12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott magyar vígjáték, 72 perc, 1964

Értékelés:

95 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

95 szavazatból
Szerinted?
A 60-as években még nem volt olyan mindennapi dolog az autó, "sorban állás" után lehetett csak hozzájutni az új darabokhoz. A film narrátora arra a hálátlan feladatra vállalkozott, hogy lebeszélje a nézőt az autózásról, és főleg a hirdetések böngészéséről, a vásárlásról. Ő már tudja, hogy az öreg Topolino csak addig működik, amíg ki nem fizetik érte a vételárat, hogy az ócska családi kocsi használatának beosztásán az egész környék veszekszik, hogy a vállalati sofőrt még menyasszonnyal is megveri a sors, amikor hétvégén fuvaroz televíziót a vállalati üdülőbe, és a befutott művésznő akkor is jobban vezet, mint a férje, ha történetesen a kerítést is kidönti. Mi sem természetesebb, minthogy a forgatás végén a lebeszélő elegáns kocsiban hagyja el a helyszínt.

Stáblista

Szereplők

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
8/10
gabroca 2023 szept. 25. - 15:14:54 8/10
élvezhető film
10/10
Omegabi86 2022 jún. 04. - 21:00:11 10/10
.
gotha 2022 jan. 04. - 22:37:26
...és az is bviztos hogy a körúton, de máshol sem volt autószalon, kirakatban nyugati autókkal :D
elemelem 2018 ápr. 15. - 22:28:30
A film 1964-ben készült. Ha jól emlékszem, Hruscsov 1961-ben járt Amerikában, és azt nyilatkozta, meg fogja kímélni a szovjet embereket attól a rengeteg autóbalesettől. Ez sikerült is. A propaganda része volt, hogy az autózás milyen káros. Egy Gusztáv-film is készült ebben a szellemben. Erre reflektál Örkény egypercese: "Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók!"
Ma már szatírának nézzük a filmet, hiszen észleljük otromba hazugságait: hogy egy művezető tud autót venni, egyáltalán tele az utak, ráadásul magánautókkal, hogy a művezető felesége gin fizzt iszik egy balatoni éjszakai mulatóhelyen, hogy a magyar filmsztár úgy vonul be egy premierre, mint Marilyn Monroe. Az akkori filmgyártás buzgón "realizálta", hogy már utolértük a fejlett Nyugatot.
10/10
ezustfenyo 2013 jan. 27. - 17:30:31 10/10
A kép a film forgatásán készült.A film érdekes jelenete a Hungária krt.és Róbert Károly krt. találkozásánál levõ kettõs sorompó,melynek helyén 1971 óta áll a felüljáró. Abban az idõben még csúcsforgalom esetén sem volt akkora sor ha le volt zárva a sorompó,mint ma egy hosszabb piros lámpánál.
offtopic
vino-et-veritas 2012 dec. 06. - 14:40:29
OFF

Valóban, talán ezek mentén lehetne õket elhelyezni.
Mivel inkább nézõ vagyok, mint szakértõ, nem mertem irányzatokba sorolni az említett rendezõket.
LexH 2012 dec. 06. - 13:46:18
Ebben az idõszakban készültek Jancsó korai mûvei, amelyekben a színészi játék Antonioni filmjeit idézte. Az általad említett Szabó-féle Álmodozások kora vagy Apa inkább a francia új hullámot. Gaáll István különleges eset volt egész életében, de az õ színészvezetésére leginkább az olasz neorealizmus hatott.

Visszatérve a harsány színészi játékra: napjaink magyar filmvígjátékaiban és televíziós sorozataiban ismét ez jelenik meg. Ez a játék lényegében a harmincas-negyvenes évek hagyományaihoz nyúlik vissza. A 64-es Kár a benzinértben is ez volt látható.
vino-et-veritas 2012 dec. 06. - 09:29:02
OFF

Ha a "fajsúlyosabb" filmeknél már a cselekmény, a mondanivaló kerül inkább a középpontba, akkor annak jobban alá kell rendelni a színészi játékot (Húsz óra). De a vígjátékoknál a jó játék, jó színészekkel általában már fél siker, ha a történet nem is annyira jó, sõt eléggé "vonalas"(Állami áruház, stb.).

Persze ebben az érzés is benne lehet a színészek által közvetített, világ nem "valódi", csak a mása az "igazinak", mégha arról is szól (Szabó vagy Gaál korai filmjei), ahol a fim "lefordítja" a valóságot saját nyelvére a szereplõk által. Nem tudok a teljes filmtermésre visszaemlékezni ebbõl a korszakból (60-as évektõl), de elég sok az értelmiségi problémákat középpontba helyezõ alkotás is készült, ami valószínûleg az akkori (és a mostani) átlagnézõ számára - különöen, ha nem értelmiségi - nem sokat jelent/ett.
LexH 2012 dec. 05. - 16:33:35 Előzmény vino-et-veritas
Igen, de ott már elõbb, az ötvenes években, Fábri filmjeiben megkezdõdött a változás. Ha pedig az 1964-es évet nézzük, amikor a Kár a benzinért készült, nos Fábri akkor rendezte a Húsz órát. A két filmben látható színészi játék ég és föld, pedig Fábrinál is színházi színészeket látni Págertõl Mészáros Ágiig.
vino-et-veritas 2012 dec. 04. - 10:38:03
Ez "színpadi" hozzáállás nemcsak a vígjátékokra igaz, de én úgy érzem, ez a színészi munka a kor "drámai" mûveinél is tetten érhetõ és érvényes az akkori fiatal színészgenerációkra is...
Összes hozzászólás