Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Irány Mexikó!

Name: Irány Mexikó!
Genre: játékfilm
Released: 2018-04-22T08:09:24+0200
Duration: 79 min
Rating: 8.2
Cast: Bodrogi Gyula, Voith Ági, Latabár Kálmán, ifj. Latabár Kálmán, Felföldi Anikó

magyar játékfilm, 79 perc, 1968

Értékelés:

43 szavazatból

Szerinted?

18 hozzászólás

Értékelés:

43 szavazatból

Szerinted?

18 hozzászólás

A mexikói olimpiára a Magyar Televízió is küld forgatócsoportot. A segédoperatőrök között nagy verseny folyik, ki legyen a szerencsés, aki utazik. Gergely, az ambiciózus fiatalember nagy eséllyel indul a versenyben mindaddig, míg nem találkozik Terivel, a csinos tornászlánnyal. Első látásra beleszeret, és ez csak bonyolítja az életét...

Stáblista

Szereplők

Bodrogi Gyula

Gergely

Voith Ági

Teri

Latabár Kálmán

Csóró

ifj. Latabár Kálmán

Sanyi

Felföldi Anikó

Lenke

Kiss Manyi

Tilda

Szirtes Ádám

Rendőr őrnagy

Schwetz András Telessy Györgyi Siménfalvy Sándor

Alkotók

rendező: Zsurzs Éva
író: Romhányi József
forgatókönyvíró: Viktor Gedeon
zeneszerző: Kerekes János
operatőr: Czabarka György
vágó: Zákonyi Sándor

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

Kerekes János az Állami áruház c. film zeneszerzõje volt (pld. "Egy dunaparti csónakházban..."). Ettõl persze a film olyan, amilyen.
**** SPOILER ****
Latyi egy idõsebb hajléktalanfélét alakít, aki azért fogorvoshoz jár és állandóan frissen borotvált. Érdekes.
A tornászlányok egy emberként nézik meg az operettet, mielõtt az éjszakai vonattal Pécelre(?) utaznának. Másnap ugyanis ott valamilyen, az olimpia szempontjából fontos versenyen vesznek részt. El tudom képzelni, hogy hogyan teljesítettek egy éjszakai vonatozás után.
A fõszereplõ barátjának nem volt autója, de mégis elõbb ért le a tatai edzõtáborba.
Hasonló logikai bukfenceknek se szeri, se száma.
**** SPOILER ****

Válasz

Nagyon béna kis film volt, a zenéje borzasztó, a szövegek bugyuták, viszont erénye volt a régi Budapest bemutatása, az utcák tisztasága és levegõssége, a gyér forgalom, a Gellérthegyrõl látható, gyönyörû panoráma, és persze a sok fiatal színész, és színésznõ, de nagyjából ennyi.
Az idõsebb, egykor zseniális komikus Latabár Kálmán amit ki tudott hozni ebbõl a kis szerepbõl, azt kihozta, de csodát õ sem tudott csinálni.
Kerekes Jánosnak, mint zeneszerzõnek a nevét életemben nem hallottam, - megnéztem a neten, 1913-ban született, tehát a film forgatásakor 55 éves volt, megint csak nem értem, hogy egy teljesen más generáció képviselõjével miért íratnak egy fiatalokról szóló filmbe zenét, amikor az nem az õ világa???
A számai néhol az õrületbe kergettek, - bevallom, idõnként (nem sokszor), elkövettem azt a megbocsájthatatlan bûnt, hogy beletekertem a filmbe, amikor a szereplõk dalra fakadtak, - megjegyezhetetlen dallamok, hol csasztuska-jellegû, hol a Palacsintás király hangzásvilágát felidézõ zenei megoldások jellemezték ezt a harmatgyenge produkciót.
(A Palacsintás király egyébként a kedvencem, és Tamássy Zdenkó is sokkal jobb zeneszerzõ volt, mint Kerekes...)
Bogár Richárd táncainak koreográfiája pedig ugyanúgy a majdnem 10 évvel azelõtt készült West Side Story-ból lett lenyúlva, ahogyan az akkoriban készült szinte összes magyar film koreográfusai is ugyanabból a zseniális remekmûbõl merítettek.
Az "Irány Mexikó" a tipikusan egyszer nézhetõ kategóriába tartozó film, egyszer érdemes megnézni, a színészek miatt, Budapest miatt, másodszor azonban teljesen felesleges.

Válasz

1/10

DUNAWÖLD 2014 júl. 04. - 21:15:13 1/10 Előzmény Texas Bill

A hangsúly a "filmecskén" van...Erõtlen, sótlan. CSak a régmúlt értéke van.
Alacsony, tömzsi Voith Ágit eladni "tornászként"...A belterjes magyar nepotizmus.

Válasz

Szórakoztató filmecske.

Válasz

Nem Romhányi írta, hanem Viktor Gedeon (aki színész volt). Romhányi átírta és verseket szerzett hozzá. Így is, úgy is gyenge forgatókönyv, még gyengébb zenével (Kerekes János). Zsurzs Éva jól osztott szerepet. Latabár remek (bár ez az utolsó filmje). A Voith-Bodrogi duó is jó (bár Voithról nehezen hihetõ, hogy tagja az olimpiai tornászkeretnek).
A film akaratlanul is dokumentum az 1968-as Budapestrõl. Szájtátva nézzük az utcákat, hidakat, tereket.

Válasz

Hát, hogy Felföldi Anikó mekkora bombázó volt!

Válasz