Szirtes András korai opusa szét akarja rombolni a filmes sztereotípiákat, miközben a Simone Weil féle "Gravitáció és kegyelem" alapkérdését járja körül. Legsokkolóbb az 1944-ben, a Varsói Gettóban leforgatott, eddig publikálatlan anyag, amit a rendező új kontextusba helyezett. A metafizikus attitűd, mely az egész filmet átitatja, kivívta ki az 1982-es Oberhausen-i Nemzetköri Rövidfilm fesztivál evangélikus zsűrijének az elismerését is.