1871, Párizs, kikiáltották a III. francia köztársaságot, kialakulóban újból a rend. A Theatre des Champs-Elysées életben maradt tagjai, Antoine Dimitrieff, az igazgató-rendező hívására, újra összejönnek, hogy Offenbach Szép Heléna című operettjének bemutatásával újra megnyissák a színházat. Mindössze két hetük van a próbára. Mivel a kissé átírt darab és a valós élet közötti párhuzam igen szembetűnő, az mély sebeket tép fel, indulatokat ébreszt a művészekben, akik a figurák megformálása közben, a vágyott siker reményében, sokszor kerülnek szembe elveikkel. A darab végül összeáll. A premier előtti reggelre Antoine, szokásától eltérően egy utolsó próbára hívja össze a társulatot, ahová ő maga késve érkezik. A színészeket rossz előérzet gyötri, hogy a rendező a versailles-i uraktól várja az engedélyt, hogy ebben a formájában megtarthassák az előadást.