Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Gloriett a hullának

Name: Gloriett a hullának
Genre: krimi
Released: 2018-04-21T22:38:34+0200
Duration: 90 min
Rating: 8.4
Cast: Peter Ustinov, Nicollette Sheridan, Jean Stapleton, Jonathan Cecil, Constance Cummings

Dead Man's Folly

amerikai krimi, 90 perc, 1986

Értékelés:

28 szavazatból

Szerinted?

20 hozzászólás

+ 1 kép

+ 3 kép

Értékelés:

28 szavazatból

Szerinted?

20 hozzászólás

Hercule Poirot (Peter Ustinov) éppen Londonban tartózkodik, amikor felkeresi egy régi ismerőse, Ariadne Oliver. Ariadnét felkérték, hogy rendezzen meg egy gyilkossági játékot a Nasse House kúria kerti ünnepségén. A játékban a parti vendégei is szerepelnek Az írónő azonban úgy véli, hogy igazi gyilkosság van készülőben. A kijelölt áldozat Marlene, egy fiatal lány, aki folyton azt mesélgeti, hogy nagyapja halottat látott a környező erdőben. A játék megkezdése után Ariadne gyanúja rögtön beigazolódik, Marlenéből, valódi áldozat lesz, s hamarosan a lány nagyapja is holtan kerül elő.

Stáblista

Szereplők

Peter Ustinov

Hercule Poirot

Nicollette Sheridan

Hattie Stubbs

Jean Stapleton

Ariadne Oliver

Jonathan Cecil

Hastings

Constance Cummings

Ammy Folliot

Ralph Arliss

Michael Wayman

Tim Pigott-Smith

Sir George Stubbs

Alkotók

rendező: Clive Donner
író: Rod Browning
forgatókönyvíró: Rod Browning
operatőr: Curtis Clark
zene: John Addison
vágó: Donald R. Rode

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

Ariadne Oliver alakjának elemzése valószínûleg egy alapos szakértõnek sem lenne könnyû feladat. Egyrészt igaz rá az, ami Poirot-ra is, hogy AC "hirtelen felindulásból" adott neki különféle jellemvonásokat, amelyekrõl aztán késõbb megfeledkezett, ugyanakkor önéletrajzával összevetve egyértelmû, hogy sok személyes vonást és gondolatot kölcsönzött a figurának. Az egyik kedvenc sztorim, ami az önéletrajzában és valamelyik regényében is megjelenik:
Levelet kap az egyik olvasójától (ez már rossz elõjel, mert rettegett tõlük), aki a következõt írja; "Rajongok a könyveiért, úgy érzem, ön nemes lélek. Szeretném, ha ön lenne az anyám. Holnap 17.50-kor érkezem".
De sok a személyesség, fõleg személyes gondolat az általad említett "Harmadik lány" címû könyvben is. Gondoljunk csak arra, amit a modern építészetrõl vagy a lakótelepekrõl ír. A "Pávakakas"-nak elkeresztelt figurájában pedig benne van minden, amit a hatvanas évek ifjúságáról gondolt egy konzervatív író, aki ugyanakkor élesen látja a divatok vonzerejét és bizonyos gondolkodásmódok veszélyességét is.

Pauline Moranról többször eszmét cseréltünk itt. Én azt írtam róla, hogy élettel telivé tudta tenni AC "Citromkisasszonyát", s hogy igenis van nõi vonzereje. Végtelenül szeretetre méltó ember.

Válasz

Ééén? Egészen odavagyok Miss Lemonért azaz P.Moranért és kongeniális szinkronhangjáért, Kútvölgyiért. Legutóbb viszont, fájdalom, vmiben másvalaki szólalt meg helyette magyarul :/
Jackson filmjei itt:
http://en.wikipedia.org/wiki/Philip_Jackson_(actor)
ezek között lehet az is, amiben láttad.
Moran a porton csak Miss Lemonnak "látszik", más filmjei itt:
http://en.wikipedia.org/wiki/Pauline_Moran
benne az általad is említett The Woman in Black. De, mint olvasható, fõleg színpadi színésznõ.

Válasz

Érdekes jelenség, amikor a Suchet féle sorozat alakjai feltûnnek más filmekben is, mert persze miért is ne tennék. De van egy sajátos viszonyítási alapom, am ösztönös. Philip Jacksont például egy másik krimiben láttam, sajnos most meg nem mondom, melyikben, egy Kisvárosi gyilkosság rémlik, ahol egy autószerelõt játszott, kis kék köpenyben, a haja is elhanyagolt volt,és alig ismertem meg, és ráadásul meg is ölték- és ez a jó színész, aki így át tud alakulni. Mert ugye sehol sem volt benne Japp slampos, de azért tekintélyt parancsoló eleganciája, mivel az egy autószerelõ mukinak úgy látszik, nem szükséges. :-)
Paulin Morant a Fekete ruhás nõben láttam, a régebbi változatban, nem a 2011-esben, és õ volt a szellemnõ, akitõl félni kellett volna. Én viszont csípem Lemont, és nem sikerült félnem, nem neki való ez a jelleg. Neki tehát véleményem szerint nem volt lehetõsége ebben nagyot alakítani.
Úgy emlékszem, Ti nem tartjátok lemont értékelhetõ nõnek, :-), de van egy sajátos bája, ami lehetetlenné teszi a félelmet.
Suchet a bajsza nélkül felismerhetetlenül eltérõ jellegûvé szokott válni, mert õ egy végtelenül tehetséges és sokoldalú karakter színész,azt azért meg kell, hogy mondjam, hogy a felsorolt színésztársakat õ magasan veri színészi képességek terén. A Poirot és én könyv, amit említettek, érdekes lehet.
Hugh Fraser-en pedig szétnevettem magam, amikor is a teljes Sharpe sorozaton végigvitte Wellington ezredes alakját, egy igen jó kiállású, kemény vonalas parancsnokot játszott, aki nem ismert félelmet, nem tûrt ellentmondást, de mindezt jó lélekkel és egészséges humorérzékkel körítve adta elõ. Mindig lehetett látni rajta, hogy fuldoklik a röhögéstõl, ha valami buzgómócsing felettessel kellett beszélgetnie.Mindegy, nem fejtem ki a véleményemet a katonákról, nem ide tartozik.
Szóval az élet mindegyiküktõl befuttatott már az orrom elé más filmeket is, hogy legyen összehasonlítási alapom, és én mindig örültem minden új lehetõségnek, hogy megismerjem õket jobban is, mert különleges helyet foglalnak el a szívemben. Nevezhetném õket akár a Nagy négyesnek is, ha kicsit csúfolódni akarnék. :-)

Válasz

A Gloriettet sokáig hanyagoltam, de nemrégiben olyannyira bepótoltam, hogy megnéztem ezt a régebbit is, és a Suchet félét is. A könyvet szerintem ez esetben nem olvastam, de ha ekkora kavarc van benne, akkor talán ez adhatott alapot arra, hogy a két film vége is tök más, és abszolúte eltérõ, még csak azt sem lehet mondani, hogy véletlenül kicsit hasonló. Mert szerintem az öngyilkosság meg a börtön azért nem ugyanaz a végkifejlet a gyilkos szemszögébõl. És a régi feldolgozásban Gyilkos anyucija egy kedves, de bûntudatban szenvedõ, megbocsátó, kétségbeesett hölgy, míg a másikban, az új verzióban egy faarcú mészáros, ami a véget illeti. Rühelltem azt az öregurat is, akit végülis a gyilkos magával húzott a folyóba, és elõtte az öreg, tökrészegen énekelte azt a marhaságot, hogy Mindig volt Folliot Nesben-na ez nagyon idegesítõ volt.
Nekem is mindig volt egy olyan érzésem, hogy A. C. valamelyest azonos A. O-val, persze ettõl még teljesen más a két személyiség, mert A. O. egy karikatúra, a széthulló almáival, meg a nevetséges öltözékeivel. Más, mert A. C. pszichésen nem volt erõs nõ, sõt. Amikor az anyját elvesztette, simán idegösszeomlást kapott, és aztán a munkába menekült.Én tudom, hogy ez nagy stressz, de tapasztalatból tudom, hogy azért nem jár idegösszeomlással-normál esetben.

Válasz

Wanamakert legutóbb ebben láttam (ami nem AC) :

http://www.port.hu/egy_het_marilynnel_my_week_with_marilyn/pls/w/films.film_page?i_film_id=126403

kommentem: 51-es
nincs a port-stáblistán, de itt igen:

http://www.imdb.com/title/tt1655420/fullcredits?ref_=tt_cl_sm#cast

éspedig igen rangos kollégák között...és még Philip Jackson is benne van!

Válasz

Megnéztem újra a filmet: Jean Stapleton túlkarikírozza az írónõ figuráját, amire a magyar szinkronhang még rátesz egy lapáttal. Nem ismerem Fodor Zsóka képességeit, mert nem nézem az említett szappanoperát, de szerintem is jó hangja can. Itt most feleslegesen rádobott egy lapáttal: kevesebb több lett volna.
Ariadne Oliver figurája kétségkívül paródia: AC finom öniróniával túlozza el benne saját karakterét. Fölösleges belõle kabaréfigurát csinálni. Ugyanez vonatkozik Hastings alakjára.
Dantes úrral egyetértek: a Gloriett a hullának regényben is elég nagy kavar, az általam látott filmfeldolgozások pedig nem tették világosabbá a vonalvezetését. Pedig jó az alaptörténet s az egyes jelenetek is érdekesek. Szerintem egy jó átdolgozó akár egy izgalmas színdarabot is faraghatna belõle. Nem is lenne olyan nehéz, mint elsõ pillantásra gondolnánk.

Válasz

Ezt a feldolgozást nem láttam, ezek szt nem is vesztettem vele túl sokat. Õszintén szólva, emlékeim szt a regény (AC-mércével) elég zavaros, a megoldás nem nagyon hiteles és a Suchet-es feldolgozás (láttam) sem tud kimagasló lenni. Valójában egyik Ustinovos Poirot-feldolgozást sem szeret(t)em igazán. Ariadnet 1-1 regényben még csak-csak elviselem, elvégre õ AC maga egy görbe tükörben, de a Wanamakeres csetlés-botlás, pöffeszkedõ, kioktató magabiztosság, ami mindig hülyeség(é)be és tuti rossz tippekbe megy át, nekem sok, más AC-filmjeiben is. Ehhez képest Fodor Zsóka túl sokat nem ronthatott az összképen. Egyébként sok filmben szinkronizál, egész jól, persze mindegyikben/bõl kihallatszik Kertész Magdus :)

Válasz

Ariadné túlságosan Fodor Zsókásra sikeredett ebben a feldolgozásban, és ezen nem tudtam túltenni magam, mert õt-és ez rossz színben tünteti fel- a Barátok közt c. általam nagyon gyengének értékelt és mindig is hanyagolt sorozatból ismerek csupán, mert amikor az a szerencsétlen sorozat elindult, akkor még megnéztem belõle pár részt,mivel újdonság volt, de aztán elég is volt.Sajnos nem sikerült elvonatkoztatnom a szinkront hallva eme torz figurától, fõként mert Ariadné Oliver viselkedése is kicsit neurotikus, nyugdíjas falusi tanítónõ imázsra sikeredett, egy határozatlan, tépelõdõ, félénk, rendkívül bizonytalan személyiséget láttam eme feldolgozásban, aki mankóként rohan Poirothoz, hogy segítsen, és Ariadné Oliver nem ilyen.Ariadné, aki teljesen egyedül belegyalogol a sikátorba, hogy támadásra provokálja a gyilkost? Mert volt egy ilyen epizód, lehetséges, hogy a harmadik lányban? Most nem tudom, de úgy emlékszem, egy idétlen festõtõl jött, amikor is valaki rátámadott. De lehet, hogy ez csak az én személyes meglátásom.

A Zoe Wanamaker által alakított Ariadnéban éppen azt szeretem, hogy erõs és magabiztos egyénisége van, olyan, aki nem igényli feltétlenül, hogy férfiak tutujgassák minden lépését, és nem esik kétségbe,csak akkor, amikor már nagyon szükséges.Valamint olykor/általában még Poirot-ot is kioktatja. Ez így nekem sokkal hitelesebb Ms Oliver-t illetõen, aki valószínûleg éppen a nagyfokú önállósága, szétszórtásga, enyhén mindent széthagyós egyénisége, na meg a különc életmódja és hivatása miatt valószínûleg nem igényelte, hogy feleségül vegyék. :-)

Zoe Wanamaker-t már csak azért is kedvelem, mert van egy námileg idétlen, de azért egész jó kis sorozat, az Én kis családom-ahol is õ játssza a mamát, és elég jól.

Válasz

Amit a Hastingsot játszó Jonathan Cecil alakításáról írsz, abban teljesen igazad van. Poirot társa naiv, romantikus, sportos angol férfi, nem pedig egy komplett idióta (mint ezekben a feldolgozásokban). Ma újra megnézem, milyen Jean Stapleton mint Ariadne Oliver, mert már nem emlékszem.

Válasz

Ebben a feldolgozásban Hastings kapitányból és Ariadné Olverbõl miért kellett hülyét csinálni?
Ustinov természetesen nem Suchet, mert Suche Poirotjával teljes mértékben elfogult vagyok, viszont Ustinovot is nagyon kedvelem, az õ alakítása nem zavart annyira. De amit itt Hastings-el és Ariadnéval csináltak, az szinte elviselhetetlen volt.

Válasz

Összes hozzászólás