Az Ember és vadont nézve elsőre azt hinnénk, hogy "csupán" egy újabb gyönyörű természetfilmmel van dolgunk. Hisz ez a sorozat is tűéles, bravúros felvételeket mutat be; itt is egzotikus állatok a főszereplők; és a történetek színpadául itt is távoli, meseszép tájak szolgálnak. De azután fordul a kamera, és beúszik a képbe az a szereplő, aki minden más természetfilmből hiányzik: az EMBER, aki pedig mára fontosabb tényezőjévé vált a vadonoknak, mint bármelyik másik állatfaj.
A sorozatban Dr. M. Sanjayan professzor az afrikai szavannától az amazóniai esőerdőig azt mutatja meg, hogy a természet erőforrásait miként lehet úgy kiaknázni ma, hogy ezzel ne csökkentsük a jövő gazdagságát és sokszínűségét. Lehet, hogy az őslakos organikus népcsoportok régóta tudják azt, amit a modern ember kétségbeesetten kapkodva most akar megtanulni?
Hozzászólások